Rendeletek, tára 1928

Rendeletek - 102. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1928. évi 85.323/1927. számú körrendelete, a kukoricamoly elleni védekezésről.

102. 85.323/1927. F. M. sz. 373 Az ilyen nyílt etetőhelyre szánt kukoricaszárat a szárkazalból mindig csak szabad — nem fedett — helyre kell hordani, hogy a felzavart kukoricamolyhernyó ne szabaduljon ki a szárból, ne bújjék el észre nem vehető rejtekhelyen (falban, fák kérge alatt stb.), és ne kerülje el a tipró jószág lábát és a megfullasztó trágyalevet. 5. Kukoricatöréskor a kukoricaszárat minden körülmények között közvetlenül a föld színe felett, tehát az alsó léggyökér koszorúja táján kell levágni, hogy a földben valóban csak a gyökeres rész maradhasson, mert ahol ez nem történik így, s a gyökérrel hoszszabb kukoricaszár marad a tarlón, abban mindenek előtt a kukoricamoly, de egyéb kártékony rovar is búvóhelyet talál. Ezen keveset enyhít az ilyen gyökeres szárnak tavaszi felszedése, mert akkor a felszedett gyökeres rész,, már üres, a hernyó pedig, amely benne volt, a föld valamely szárazabb helyén, vagy másutt húzódott meg. A tarlón, a földön maradó kukoricaszárat mindig április vége előtt fel kell szedni, s ha kissé megszikkadt, a helyszínén el kell égetni. 6. Az etetés céljára szánt kukoricaszárat minden körülmények között jobb, ha feltépetjük, s akkor sós vízzel meghintve magában, vagy répalevéllel rétegezve el kell vermelni. Ilyen alakban eltartható a kukoricaszár addig, míg a jószág új, friss takarmányhoz juthat. 7. Azokon a helyeken, ahol a friss kukoricaszarat szabadon és csak ideiglenesen szokás etetni, így a megkapott, kiszáradt őszi legelőkön, vagy ahol nagyobb számú iga dolgozik (szánt, trágyát hord stb.), az etetés időszaka végén a fel nem takarmány ózott szár maradékot halomra kell hordani, gerebblyézni s el kell égetni. A leggondosabban ügyelni kell arra, hogy sehol a gazdaságokban, vagy éppenséggel a községek terén, vagy utcáján kukoricaszár szétszórtan ne heverjen. 8. Gondosan ügyelni kell arra is, hogy a rendelet 3. §-a, amely a kerítés (sövény) készítésére, tetőfedésre, valamint a mezőgazdaság körében használatos ,egyéb építmények (csőszkunyhók, kalyiba stb.) létesítésére csak az egy évnél régibb kukoricaszár, vagy cirokkóró felhasználását engedi meg, a legpontosabban betartassék. Ugyancsak ügyelni kell arra is, hogy a mezőn rendes híd hiányában az árkok betöltésével ideiglenes átjárók készítésére kukoricaszárat ne használjanak. Ott, ahol a kerítések, tetők stb. készítésére valóban célszerű anyag (deszka, léc, zsindely, nád stb.) hiányában pótlóanyagra szorulnak, ott a kukoricaszárat jobban és tartósabban lehet helyettesíteni a nálunk mindenütt bővében megtermő napraíorgószárral. Akinek tehát ilyen pótlóanyagra szüksége lesz, vagy lehet, jó, ha a napraforgót földje alkalmas helyén már idejekorán ter-