Rendeletek, tára 1928

Rendeletek - 91. A m. kir. belügyminiszter 1928. évi 253.000. számú rendelete, az életúntak megmentéséről és védelméről.

91. 253.000/1928. B. M. s?.. 341 az oda beutalt egyének lelkileg megerősítve és a további kísértés veszélyétől megóva kerüljenek ki ismét az életbe. Ezért nagy súlyt kell helyezni az átmenetileg gondozott életunt valláserkölcsi érzésének ápolására, fejlesztésére s megerősítésére, és evégből vallásfelekezete lelkészeinek támogatását mindenkor igénybe kell venni, 7. §. A rendőrhatóságoknál az életuntak védelmével kapcsolatos egészségügyi szolgálatot a rendőrorvos, vagy a rendőrorvosi teendőkkel megbízott cfrvos díjazás nélkül látja el Az Életvédelmi Otthonokban e szolgálatot az arra jelentkező magánorvosok teljesítik a rendőrorvos, illetve az e célra kijelölt hatósági orvos felügyelete alatt. 8. §. Az Életvédelmi Otthonok fenntartásának költségeit az egyes társadalmi intézmények saját anyagi erejükből viselik. E költségekhez az állami költségvetés keretein belül a lehetőséghez képest az egyes kormányzati ágak is hozzájárulnak. Az ily címen a rendőrhatóságok útján az egyes intézmények részére kiutalandó összegeket azonban csakis az életuntak segélyezésével és élelmezésével, valamint az otthonok dologi szükségleteivel kapcsolatos kiadások fedezésére szabad fordítani. Ügyszintén kizárólag ily kiadások fedezésére kell felhasználni azokat a segélyösszegeket is, amelyeket esetleg egyes önkormányzati testületek ily címen az egyes intézmények részére kiutalványoznak. Az ily otthonok fenntartásáról és az azzal kapcsolatos segélyezésekről különálló részletes számadást kell vezetni. Ezekbe a számadásokba, úgyszintén a gondozottakról vezetendő nyilvántartásba az illetékes rendőrhatóságnak bármikor joga van betekinteni. 9. §. Az Életvédelmi Otthon létesítésének engedélyezése sem az otthonban, sem azzal kapcsolatban egyebütt semmiféle adománygyűjtésre nem jogosít. 10. §. Az öngyilkossági esetek közelebbi részleteinek különösen a személyi, vagy benső családi vonatkozású adatoknak nyilvánosságra hozása az életuntak védelmének eszméjével és céljával merőben ellenkezik, ezért ettől mindenkinek tartózkodnia kell. 11. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel kell büntetni azt, 1, aki Életvédelmi Otthont, vagy más elnevezés alatt ily intézményt a rendőrhatóság engedélye nélkül, vagy tilalma ellenére tart fenn; 2. aki, mint az életuntak megmentését és védelmét szolgáló intézmény (kórház, mentőegyesület, Életvédelmi Otthon stb.) tagja, vagy közege, az életuntak nevét vagy személyi és családi körülményeit nyilvánosságra hozza. Az utóbbi cselekmény nem minősül kihágássá akkor, ha ezeket az adatokat az életunt nevének megjelölése nélkül és a felismer-