Rendeletek, tára 1928

Rendeletek - 53. A m. kir. belügyminiszter 1928. évi 1.000. kih. számú körrendelete, a bütnető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról alkotott 1928 : X. t.-c. több rendelkezéseinek a rendőri büntető biráskodással kapcsolatban való ismertetéséről.

53. 1.000/1928. B. M. JMh. BZ. 291 8 pengőig) helyett a tényleges értékviszonyoknak inkább megfelelően 1 pengőtől 100 pengőig határozza meg ,s ezzel a tág kerettel az egyéniesítésnek ebben a kérdésben is szélesebb utat nyit. A T. 10. §-ának az a célja, hogy a pénzbüntetésnek behajthatatlansága esetén szabadságvesztésre való átváltoztatása úgy történjék, illetőleg a szabadságvesztésbüntetés oly mérvű legyen, hogy elítélt inkább a pénzbüntetést fizesse meg. A T. 13. §-a intézményesen biztosítja a pénzbüntetésnek részletekben megfizethetését. Legnagyobb jelentőségű e §. második bekezdésének rendelkezése, amely parancsolólag előírja, hogy ha az elítélt a pénzbüntetést vagyoni romlás veszélye nélkül csupán munkájának jövedelméből tudja megfizetni, módot kell neki nyújtani arra, hogy a pénzbüntetést munkájának keresményéből fizethesse meg, vagy törleszthesse le. A T. 21. §-a kifejezetten érintetlenül hagyja azokat a jogszabályokat, amelyekben a pénzbüntetés összege százalékban vagy hányadban van kifejezve, vagy annak megállapítása a kártól, vagy a jogtalan nyereségtől függ. Kifejezetten érintetlenül hagyja továbbá a háború esetére alkotott kivételes intézkedésekről szóló 1916 : IV. t.-c. 6. §-ának rendelkezéseit, azonban a pénzbüntetés legmagasabb összege gyanánt a most hivatkozott törvényszakaszban előírt 2.000 korona helyett 2.000 pengőt határoz meg. Természetes, hogy ugyanez áll azokra a törvényekre is (pl. az 1920 : XXXVI. t.-c. 97. §-ára), amelyek a büntetés tekintetében az 1916 : IV. t.-c. 6. §-a rendelkezéseinek alkalmazását írják elő, vagy a büntetés mértékét ugyanúgy határozzák meg. A T. 22. §-a jelöli meg azt, hogy mely jogszabályok vesztették hatályukat. Különösen hatályukat vesztették: 1. az 1878 :V. t.-c.-nek (Btk.) a T. 5—13. §-aival ellentétben álló, a pénzbüntetés mértékére vonatkozó 1878 :V. t.-c. 26. §-a; 2. az 1878 :V. t.-c.-nek a pénzbüntetés kiszabásának módjáról; 3. a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén szabadságvesztésbüntetésre miként való átváltoztatásáról; 4. a pénzbüntetésnek elítélt hagyatékából mely esetben való behajtásáról szóló 1878 : V. t.-c. 53. §-a; 5. az 1878 : V. t.-c.-ből a pénzbüntetésnek minden cselekményre külön való megállapításáról; és 6. a többrendbeli pénzbüntetés helyett megállapítandó szabadságvesztésbüntetés tartamáról szóló 102. §.; 7. az 1879: XL, t.-c. 16. és 17. §-ának az a része, amely a pénzbüntetés kiszabható legmagasabb és legalacsonyabb mértékét határozta meg; 8. az 1879: XL. t.-c. 22. és 23. §-aî, amelyek a pénzbüntetés 19*