Rendeletek, tára 1928

Rendeletek - 53. A m. kir. belügyminiszter 1928. évi 1.000. kih. számú körrendelete, a bütnető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról alkotott 1928 : X. t.-c. több rendelkezéseinek a rendőri büntető biráskodással kapcsolatban való ismertetéséről.

53. 1.000/1928; B. M. kih. sz. 287 büntetendő kihágások halmazata esetén terheltet egy ítéletben összbüntetéssel büntessék. A T. ezekkel szemben: 1. (az 5. §-ban) szakít a különböző pénzbüntetési mértékkel és a jogforrás minőségéhez képest egységes pénzbüntetési mértéket ír elő. Ez ugyan hasonló az 1879 : XL. t.-c. 16. §-ához, azonban ettől abban különbözik, hogy a T. 25. §-a értelmében rendelettel (szabályrendelettel) ezután a T. 5. §-ában foglalttól eltérő mértéket még az általános kereteken belül sem lehet, és pedig a legkisebb összeget annál magasabban, a legmagasabb összeget pedig annál alacsonyabban megállapítani; 2. (a 3. §-bah) a törvényeknek, és más jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek egyes cselekményekre mellékbüntetésképen határoztak meg pénzbüntetést, hatályuktól megfosztotta, és egységes rendszert létesített. A T. 3. §-a határozza meg azt, hogy mikor kell, és mikor lehet szabadságvesztésbüntetés mellett mellékbüntetésképen pénzbüntetést kiszabni, feltéve, hogy terheltnek megfelelő vagyona, jövedelme, vagy keresete van. Tehát mindkét esetben az a feltétel, hogy terheltnek megfelelő vagyona, jövedelme, vagy keresete legyen; 3. (a 6. §-ban) előírja azt, hogy a bíróság a pénzbüntetés összegének megállapításánál nemcsak a cselekmény alanyi, és tárgyi súlyosságát, hanem egyúttal az elítélt egyéni, vagyoni, és kereseti viszonyait is figyelembe vegye, és ehhez képest úgy kell a pénzbüntetést megállapítania, hogy a kiszabott pénzbüntetés a különböző vagyoni, és kereseti viszonyok között élő különböző egyénekre nézve egyenlő súlyú cselekménnyel szemben vagyoni és kereseti viszonyaikhoz arányítva, egyenlő súlyú vagyoni, illetőleg pénzbeli hátrányt jelentsen, A meghatározott határok között ügyelni kell arra is, hogy a kiszabott pénzbüntetés ne legyen oly súlyos hátrány, amely az elítéltnek vagyoni romlását, vagy aránytalan megterhelését idézhesse elő; 4. a T. 3. §-ának utolsó bekezdése szerint pénzbüntetés mellett mellékbüntetésképen pénzbüntetést nem lehet kiszabni; 5. (a 7. §-ban) a pénzbüntetéssel büntetendő kihágások anyagi halmazata esetében a pénzbüntetéseket nem külön-külön, hanem valamennyi bűncselekmény miatt együttesen, egy összegben kell ezentúl megállapítani, legyen annak jellege akár fő-, akár mellékbüntetés. Tehát pénzbüntetéssel büntetendő kihágások anyagi halmazata esetén jövőben összbüntetést kell kiszabni. Ezek a szembeállított rendelkezések. A legfontosabb eltérés a 3. pont alatt említett rendelkezés. Annak ugyanis, hogy a pénzbüntetés megállapításánál a bíróságnak nemcsak a cselekmény anyagi és tárgyi súlyosságát, hanem egyúttal a terhelt egyéni, vagyoni és kereseti viszonyait is figyelembe kell vennie, magyarázata az, hogy csupán csak a cselekmény anyagi és tárgyi súlya-