Rendeletek, tára 1928

Rendeletek - 50. A m. kir. belügyminiszter 1928. évi 70.007. számú körrendelete, a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. t.-c. rendelkezései következtében az idevonatkozó törvényhatósági és községi szabályrendeletekben szükségelt változtatásokról.

282 50. 70.007/1928. B. M. sz. úgyszintén az általuk fenntartott, vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok, üzemek, alapok és alapítványok. Az idézett t.-c. 3. §-a alapján pedig személy szerinti betegségi biztosítási kötelezettség alá esnek nemre, korra és állampolgárságra tekintet nélkül azok, akik az említett hivatalokban, intézményekben, intézetekben, vállalatokban, üzemekben, alapoknál és alapítványoknál, mint munkavállalók munkabér fejében szolgálatot teljesítenek. E munkavállalók közül a tisztviselők, a művezetők és hasonló állásban levő, rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazottak csak abban az esetben kötelezettek betegségi biztosításra, ha javadalmazásuk évi 3.600 pengő, illetőleg havi 300 pengő összeget meg nem halad. Az 1927 : XXI. t.-c. 7. §-ának első bekezdése azonban akként rendelkezik, hogy a betegségi biztosítási kötelezettség nem terjed ki a törvényhatóságoknak és a községeknek hivatalaiban, az általuk fenntartott vagy kezelt intézményekben, intézetekben, vállalatokban, üzemekben, alapoknál és alapítványoknál foglalkozó azokra az alkalmazottakra, akik betegség esetében illetményeiket legalább hat hónapon át megkapják. Ez a rendelkezés a most idézett törvényszakasz harmadik bekezdése értelmében nem vonatkozik az 1927 : XXI. t.-c. 93. §-ában felsorolt különálló betegségi biztosító intézetek valamelyikének körébe tartozó vállalat, üzem vagy hivatal alkalmazottaira. Az eddig érvényben volt 1907 : XIX. t.-c, 10. §-ának első bekezdése szerint az e törvényben szabályozott betegségi biztosítás hatálya alól azok a törvényhatósági és községi alkalmazottak mentesültek, akik betegség esetében illetményeiket legalább húsz héten át megkapják. Erre való tekintettel számos törvényhatóság és község olyan szabályrendeletet alkotott, amely ezeknek az alkalmazottaknak betegség esetében illetményeik húsz héten át való kiszolgáltatását biztosítja. Minthogy azonban az 1927 : XXI. t.-c. szerint a betegségi biztosítási kötelezettség alól való mentességnek feltétele az illetményeknek betegség esetében legalább hat hónapon át való csorbítatlan kiszolgáltatása, nyilvánvaló, hogy a szóbanforgó szabályrendeletek az 1928. évi január hó 1-étől (az 1927 : XXI. t.-c. hatálybalépésének időpontjától) kezdve a betegségi biztosítás alól való mentességre jogalapul nem szolgálhatnak. Felhívom ennélfogva a törvényhatóság Közönségét, hogy amennyiben alkalmazottainak a betegségi biztosítási kötelezettség alól való mentesítését továbbra is fenntartani kívánja, idevonatkozó szabályrendeletét az 1928. évi január hó 1-étől kezdődő hatállyal sürgősen módosítsa. Felhívom továbbá a Közönséget, hogy amennyiben szabályrendeletében nem volt kellőkép rendezve az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a szabályrendelettel érintett alkalmazott az illetménykiszolgáltatásra megszabott időtartam teljes kimerítése