Rendeletek, tára 1928

Rendeletek - 393. A m. kir. igazságügyminister 1928. évi 75.200. I. M. számú rendelete, az Országos Földbirtokrendező Bíróság ügyviteli szabályainak újabb megállapításáról.

393. 75.200/1928. I. M. sZ. 1737 íratok bemutatása kapcsán tett jelentése alapján a tanács elnöke oly időre tüz ki határnapot, hogy az előadandó ügyek jegyzéke legalább nyolc nappal előbb kifüggeszthető legyen. Az egyes birtokosok vagy a földhöz juttatást kérők jogi képviselőjét, illetőleg a választmányt a nyilvános előadás idejéről az 55. §. első bekezdésében foglaltak szerint kell értesíteni. Ha az ügy elintézéséhez valamely miniszter képviselőjének vagy szakértő közegének (T. 12. §. harmadik bekezdése) közreműködése mutatkozik kívánatosnak, ilyennek meghívása iránt a tanács elnökének előterjesztésére az OFB. elnöke intézkedik. Vagyonváltsággal kapcsolatos ügyekben azonban a pénzügyi képviselőt (1921 : XL. t.-c. 65. §.), valamint sürgős esetben az előző mondatban említett képviselőt vagy szakértő közeget is a tátoiács elnöke közvetlenül hívja meg. 63. §. A tanácsülésen a tárgyalást a tanács elnöke vezeti. A tanács elnöke ügyel fel a rendre és a tárgyalás méltóságára. A rendfenntartás és fenyítő hatalom tekintetében ugyanaz a jogkör illeti meg őt, mint a polgári peres ügyekben eljáró tanácselnököt. Gondoskodik arról, hogy az előadás kimerítő legyen. Elrendeli a szükséghez képest az iratok felolvasását vagy felmutatását. Az előadás befejezése után mindegyik tag az ügyre tartozó felvilágosításokat kérhet. A nyilvános tanácsülés tekintetében egyebekben a 6.650. 1924. M. E. számú rendelet szabályai irányadók. Az említett rendeletnek 5. §-a azonban hatályát veszti. 64. §. A tanács szavazás útján határoz, amelyet az eldöntésre kerülő kérdésnek általános megvitatásából álló tanácskozás előz meg. A tanácskozást és szavazást az elnök vezeti, és az mindig zárt ülésben történik. E végből a nyilvános előadás után a tanács határozathozatal végett mellékterembe vonul, vagy az üléstermet kiürítteti. A tanácskozásnál és a szavazásnál csak a tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen. A szavazást az előadó nyitja meg véleményének előterjesztésével. A tanács elnöke a többi tanácstag után szavaz. Ha az elnök a szavazatok megoszlása esetében egyik véleményhez sem járul, a tanácskozást és szavazást különítse el az egyes kérdések szerint, amelyek fölött határozni kell. Az egyik kérdésre meghozott határozat a többi kérdés fölötti tanácskozásnak alapjául szolgál, és ezt további szavazataiknál elfogadni kötelesek azok a szavazók is, akik az alaphatározathoz nem járultak hozzá. Az egy ügyre vonatkozó valamennyi elkülönített kérdést ugyanannak a tanácsnak kell eldöntenie. Ha szavazattöbbség az elnök szavazása után sem keletkezik, az eljárást kezdeményező félre, és ha az eljárás hivatalból indult meg, az azokra legkedvezőbb szavazatot, akiknek érdeké110*