Rendeletek, tára 1928

Rendeletek - 393. A m. kir. igazságügyminister 1928. évi 75.200. I. M. számú rendelete, az Országos Földbirtokrendező Bíróság ügyviteli szabályainak újabb megállapításáról.

1 17îe 393. 75.200/1928. I. M. sz. okiratokkal összehasonlíttp ja, és az összeállítás eredményéhez: képest a hitelesített táblázatot az okiratok visszaadása után visszatartja, vagy pedig új táblázat készítését rendeli el. A személyi táblázatokat az elnök kezelteti, és azokba minden változást bevezettet. A díjnokokról törzskönyvet kell vezetni. Az altiszteket pedig szolgálatbalépésük alkalmával az elnök rendelkezése szerint kimutatásba kell bejegyezni, és szolgálatuk megszűntéig ekként nyilvántartani. 7. §. Az OFB-hez szolgálattételre beosztott bírák, fogalmazók,, továbbá a segédhivatali személyzet, az altiszti teendőkre beosztott személyzet tagjai az OFB-nál eltöltött szolgálati idejük alatt m számfeletti minőségben annak a hatóságnak vagy hivatalnak személyzeti létszámában maradnak, amelyhez beosztásuk előtt tartoztak, előléptetésükre vonatkozó igényük az OFB-nál eltöltött szolgálatuk ideje alatt is épségben marad. 8. §. Az összeférhetetlen helyzetben levő (T. 9. §.) az összeférhetetlenség fennforgását az elnöknek haladéktalanul bejelenteni köteles. Az elnök az akár bejelentés útján, akár más módon tudomására jutó összeférhetetlenség esetében felhívja az érdekelteket, hogy az összeférhetetlen helyzetet 8 nap alatt szüntesse meg. Annak helyét, aki az összeférhetetlenséget a kitűzött határidőben meg nem szünteti, megüresedettnek #kell tekinteni. A határidőt az elnök méltányosságból meghosszabbíthatja. Az összeférhetetlenség meg nem szüntetéséig a bíróságnak összeférhetetlen helyzetben levő tagja az üléseken (tárgyalásokon) részt nem vehet. Az elnök a szükséghez képest intézkedik, hogy a tagságnak összeférhetetlenség miatt bekövetkezett megszűnését a fegyelmi bíróság állapítsa me^, (T. 9. §.). 9. §. Az OFB tagja, kiküldött bírája vagy egyéb megbízatásban eljáró bírája a vele szemben felmerülő érdekeltségi okot (T. 10. §. első bekezdése) köteles, mihelyt róla tudomást szerez, az elnöknek vagy a tanács elnökének bejelenteni, habár e miatt a felek nem is tettek kifogást. A fél nem emelhet érdekeltségi kifogást, ha a nélkül, hogy a már meglevő és előtte ismert érdekeltségi okot érvényesítette volna, a bíró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte kérelmet terjesztett elő. Ha a tanácsülésben résztvevő bíróról van szó, a félnek érdekeltségi kifogást az ülés megkezdése előtt az elnöknél vagy a tanácselnöknél kell előterjeszteni. A tanács elnöke a nála bejelentett vagy előterjesztett érdekeltséget köteles az elnöknek bejelenteni. A fél részéről tett érdekeltségi kifogást nyomban valószínűvé