Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. 610 hivatal mindenekelőtt kiveti az általános kereseti adót, s azután az iratokat a pénzügyigazgatósághoz terjeszti fel, amely a veszélyeztetett vagy megrövidített adó összegének kitüntetésével megteszi a feljelentést az illetékes kir. ügyészségnek. (5) A feljelentést mellőzni kell, ha az adócsalás ismérvét is magában foglaló cselekményt vagy mulasztást annak elkövetője még a felfedezés előtt a hatóságnál beismerte, és az adó veszélyeztetett összegének kétszeresét önként lefizette (1927. évi 600. P. M. számú H. Ö. 148. §.). (6) A kiszabott pénzbüntetés előírását, elkönyvelését, behajtását és biztosítását a közadók kezeléséről szóló törvényes rendelkezések szabályozzák. 45. §. (1) Amennyiben valamely cselekmény vagy mulasztás nem esik súlyosabb büntető rendelkezés —- különösen a 44. §. rendelkezése — alá, és a cselekmény vagy mulasztás nem olyan, hogy a 41—43. §-ok alapján bírsággal volna sújtható, szabálytalanság miatt 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki a törvényben, illetőleg törvényes rendelkezésekben, vagy azok alapján kiadott miniszteri rendeletekben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, amely az adónak megrövidítésére, vagy az adókivetési munkálatok kellő időre való befejezésének megakadályozására alkalmas. (2) Ilyen mulasztást követ el például : 1. aki az 50. §-ban foglalt felhatalmazás alapján megállapított könyvvezetési kötelezettsége dacára könyveket nem vezet ; 2. aki a könyvvizsgálatot, illetőleg a helyszíni vizsgálatot megakadályozza vagy meghiúsítja, vagy a mérleg- és nyereségveszteségszámla, illetőleg az anyag- és áruleltár bemutatását megtagadja, amennyiben ez az eljárás nem esik szigorúbb beszámítás alá ; 3. a munkaadó, ha az illetményjegyzékeket vagy egyéb feljegyzéseket nem vezeti, vagy azokat nem őrzi meg két évig, az illetményjegyzékeket nem szolgáltatja be kellő időben, vagy az adóalapot az illetményjegyzékbe tévesen írja be, vagy ha az adó helyes lerovásának ellenőrzését megakadályozza, vagy meghiúsítja. (3) E pénzbírságot, amely szabadságvesztésre át nem változtatható, elsőfokon a község (város) előterjesztésére, vagy saját elhatározásából a m. kir. adóhivatal szabja ki. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés felett végérvényesen határoz. (4) Az e szakasz alapján kiszabott pénzbírság azt a községet (várost) illeti meg, amely az adó beszedésére jogosítva van.