Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

alatt — de mindenkor az első illetmény •••«kifizetése előtt — kell megtermi. (9) Arra nézve, hogy ez az igényjogosultság mikor áll be, a következőket kell irányadóul venni : 1. akinek egyáltalán nem volt alkalmazottja, annál az igényjogosultság azon a napon áll be, amely napon alkalmazottat fogadott fel ; 2. akinek ötnél több alkalmazottá van, annál az igényjogosultság azon a napon áll be, amely napon annyi alkalmazottat bocsát el a szolgálatból, hogy ötnél több alkalmazottja ,nem marad. (10) Az a munkaadó, aki az alkalmazottak kereseti adójának átalányösszegben való megállapítására irányuló igényét a (8) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után jelenti be, a kereseti adót a 49. §. szerint köteles levonni és befizetni mindaddig, amíg a községi (városi) hatóság az adóátalány összegét meg nem állapítja. (11) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) az alkalmazottak kereseti adójának átalányösszegben való megállapítására irányuló bejelentéseket a bejelentett adatok valódisága szempontjából felülvizsgálja és megállapítja, hogy a természetbeni járandóságoknak a munkaadó által bejelentett helyi forgalmi értéke az adóztatás alapjául elfogadható-e vagy sem. (12) Az említett községi (városi) hatóságnak ebből a célból joga van : 1. tanukat vagy szakértőket meghallgatni, ha azt szükségesnek tartja ; . 2. a munkaadót vagy az alkalmazottakat a szükséghez képest szóbeli tárgyalásra meghívni, és a szükséges adatokra nézve kikérdezni ; 3. az adatok valódiságát a helyszínén is ellenőrizni. (13) A (12) bekezdésben említett eljárás alkalmazásának különösen akkor van helye, ha a bejelentett illetmények összege, illetőleg mennyisége lényegesen kevesebb a más munkaadók által ugyanolyan alkalmazottakra vonatkozólag bejelentett illetmények összegénél, illetőleg mennyiségénél. Erre való tekintettel célszerű a hasonló foglalkozású munkaadók bejelentéseinek az ugyanolyan minőségben alkalmazottakra vonatkozó adatait összehasonlítani. (14) Az érdekelt fél (munkaadó vagy alkalmazott) is kérheti, hogy szóbeli tárgyalásra hívják meg, úgyszintén kérheti valamely általa megnevezett tanúnak vagy szakértőnek a meghallgatását is. Szakértőként minden hozzáértő egyén meghallgatható, akitől a községi (városi) hatóság meg-