Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

Í7Ö. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. 59? 2. aki egyrészt akár a megfelelő iskolai képzettség hiányánál, akár a foglalkozás természeténél fogva nem tudja a kereseti adó levonásával kapcsolatos írásbeli teendőket ellátni, másrészt pedig az erre a célra szükséges idegen munkaerő alkalmazása az adózónak az üzlet vagy vállalat terjedelmével és jövedelmezőségével szemben aránytalanul súlyos anyagi megterhelést okozna ; 3. aki őstermeléssel foglalkozik, a gazdaságban alkal­mazott állandó cselédek és esetleg adóköteles időszaki bér­munkások után ; 4. aki a vállalatban időszakonkint valamely munka elvégzésére alkalmaz adóköteles bérmunkásokat, e bér­munkások után. (2) A kereseti adót átalányösszegben lehet meg­állapítani : 1. az olyan alkalmazottakra vonatkozólag is, akik illetményeiknek egy részét nem a munkaadótól, hanem a szolgálatból kifolyólag más személyektől kapják. Ilyenek : a szállodai alkalmazottak, pincérek, a borbélysegédek, a bérkocsisok és a szokásos borravalókból jövedelmet húzó más magánalkalmazottak ; 2. a házfelügyelőkre vonatkozólag a kapupénzekből stb. befolyó és a házbirtokos által nem ellenőrizhető jöve­delmeik után. (3) Az alkalmazottak számának megállapításánál a 3. §. (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdése szerint szerződött tanoncok figyelmen kívül hagyandók. Az üzlet­ben vagy vállalatban, illetőleg gazdaságban alkalmazotta­kat pedig a háztartásban alkalmazottaktól elkülönítve kell az átalányozás szempontjából számbavenni. Ellenben szá­mításba veendő az olyan munkás is, aki a vállalt munkát nem a munkaadó telepén, hanem a saját lakásán, vagy esetleg másutt végzi. Úgyszintén számításba veendő az olyan alkalmazott is, akinek illetménye nem éri el a tör­vényes rendelkezések szerint adóköteles illetménynek leg­kisebb összegét, s ennek folytán adómentes. II. Az átalányösszegek megállapítása. (4) A kereseti' adó átalányozásának nem az adófoko­zat szerint járó adóösszegnek a mérséklése, vagy általában a megváltoztatása, hanem főképen az a célja : 1. hogy olyan adózók, akik egyrészt foglalkozásuknál fogva kevésbbé értenek az írásbeli munkákhoz, másrészt pedig kevés alkalmazottat tartván, velük szemben a kere­seti adó befolyási eredménye az összeg csekély voltára való tekintettel átalányozás útján is kellően biztosítható, indo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom