Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

17S. 30.000/1927. P. Ű. M. sz. 8. azt, hogy a pénzbeli járandóságok milyen időközök­ben fizetendők ki (pl. hetenkint, havonkint, negyedé ven­kint stb.) ; 9. a természetbeni járandóságokat (pl. teljes ellátás, vagy például évi 20 q hazai szén féláron stb.) 10. a kilépés napját. (9) A nyilvántartást a vállalat telepén, illetőleg ott kell vezetni és tartani, ahol az alkalmazottak felfogadása és elbocsátása, illetőleg a járandóságok kifizetése történik. (10) Ha a vállalatnak több ilyen telepe van, és ezek más-más községben (városban) vannak, akkor minden egyes telepen feltétlenül külön nyilvántartást kell vezetni az alkalmazottakról. (11) A nyilvántartásba minden alkalmazottat be kell vezetni, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazás állandó vagy ideiglenes-e. és hogy az alkalmazott illetménye adó­köteles-e vagy sem. A rövid ideig (egy vagy több napig) foglalkoztatott közönséges napszámosokat is be kell vezetni a nyilvántartásba a részükre kifizetett munkabérek fel­tüntetésével. (12) A kereseti adó céljára vezetendő nyilvántartás egybefoglalható a munkásbiztosító pénztár részére vezetett nyilvántartással, ha a munkaadó azt megfelelően kiegészíti. (13) A községek (városok) a munkásbiztosító pénztár­ral egyetértésben az önköltségi ár megtérítése ellenében lássák el a munkaadókat a nyilvántartás vezetésére szol­gáló olyan nyomtatványokkal, amelyek úgy a kereseti adó, mint a munkásbiztosítás céljaira megfelelnek. IV. A mellékjövedelmek feljegyzése és bejelentése. (14) Általános szabály az, hogy minden alkalmazott, akinek ugyanazzal a munkaadóval szemben fennálló szol­gálati viszonyból kifolyólag a 16. §. szerint szolgálati illet­ménynek minősülő olyan bevétele is van, amelyet nem a munkaadó fizet ki, erről a bevételéről köteles feljegyzést vezetni, és adóztatás céljából köteles azt a munkaadójának, illetőleg az illetményt kifizető pénztárnak bejelenteni. Ilyenek pl. a községi és körjegyzőknek a magánmunká­latokból, a körorvosoknak a szabályrendelettel megállapított látogatási díjakból stb., az egyházi javadalmasoknak a stóladíjakból és általában az egyházi cselekményekért a hívektől szerzett bevételei, valamint az általa kezelt alapok­ból befolyó és őt megillető jövedelmek, továbbá a szállodai, vendéglői, kávéházi stb. alkalmazottaknak a borravalókból, úgyszintén a házfelügyelőknek a kapupénzből stb. származó bevételei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom