Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. 561 Ut. A jövedelem származási helyének megállapítását illetőleg főképen az a döntő körülmény, hogy honnan ered­nek a jövedelmet szolgáltató bevételek, illetőleg hol fejtet­ték ki a bevételeket eredményező üzleti tevékenységet. Van­nak olyan adózók, akik kereseti tevékenységüket a foglal­kozásuk természeténél fogva különböző helyekre, több köz­ségre (városra) kiterjesztik, és pedig a nélkül, hogy azokban üzleti telepet tartanának fenn, vagy az egyes helyeken foly­tatott kereseti tevékenységnek állandó, és nem pusztán át­meneti jellege volna. Ilyen esetekben nem lehet alkalmazni az általános szabályt, úgyszintén akkor sem, amidőn a jövedelem külföldről származik, hanem ott kell az adót ki­vetni, ahol az adózó legkönnyebben megközelíthető : a lakó­helyén. (2) Minden helyhez kötött üzlet vagy foglalkozás után az adóköteles abban a községben adózik, ahol az üzletet vagy fog­lalkozást folytatja. Amennyiben az ilyen üzletek ugyanazon vagy más községben több helyen külön folytattatnak, mindegyik külön folytatott üzlet vagy foglalkozás után külön kell az adóalapot megállapítani. y Ut. (1) Valamely foglalkozás akkor tekintendő hely­hez kötöttnek, ha üzleti,teleppel kapcsolatos. Ilyen telep pl. a kereskedő üzlethelyisége, áruraktára, amelyből a meg­rendeléseket teljesíti, az iparos műhelye, a gyár, a gyáros * elárusító irodája, az ügyvéd irodája, a képzőművész mű­terme, a mérnök vagy tervező építész irodája, az orvos rendelőhelyisége, az a terület, amelyen a haszonbérlő az őstermelést folytatja. Azt a helyet azonban, ahova a vál­lalkozó csak valamely vállalt munka elvégzése céljából és annak tartamára szállítja az üzleti berendezését, nem lehet telepnek tekinteni. Ehhez képest, ha pl. a cséplési vállal­kozó a cséplőgépet valamely gazdaságba szállítja, hogy ott a vállalt cséplést elvégezze, akkor ez a gazdaság az adózás szempontjából telepnek nem minősíthető. (2) Ha az őstermelő tényleges birtokos a nyers ter­ményeit üzletszerűen elárusítja, és pedig nem abban a köz­ségben, ahol az őstermelést folytatja, hanem másutt, akkor a nyers termények üzletszerű elárusításából származó jöve­delme után — az őstermelői minőségére való figyelem nél­kül — csakis az elárusítás helyén adóztatandó meg általános kereseti adóval. Ha azonban az őstermelő bérelt területen folytatja az őstermelést, akkor abban a községben, ahol a haszonbérlete van, az ebből származó jövedelme után, a nyers terményeknek más községben folytatott üzletszerű darusítására való figyelem nélkül adóztatandó meg általános Magy. Rend. Tára, 1927. I—VI. f. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom