Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. 561 Ut. A jövedelem származási helyének megállapítását illetőleg főképen az a döntő körülmény, hogy honnan erednek a jövedelmet szolgáltató bevételek, illetőleg hol fejtették ki a bevételeket eredményező üzleti tevékenységet. Vannak olyan adózók, akik kereseti tevékenységüket a foglalkozásuk természeténél fogva különböző helyekre, több községre (városra) kiterjesztik, és pedig a nélkül, hogy azokban üzleti telepet tartanának fenn, vagy az egyes helyeken folytatott kereseti tevékenységnek állandó, és nem pusztán átmeneti jellege volna. Ilyen esetekben nem lehet alkalmazni az általános szabályt, úgyszintén akkor sem, amidőn a jövedelem külföldről származik, hanem ott kell az adót kivetni, ahol az adózó legkönnyebben megközelíthető : a lakóhelyén. (2) Minden helyhez kötött üzlet vagy foglalkozás után az adóköteles abban a községben adózik, ahol az üzletet vagy foglalkozást folytatja. Amennyiben az ilyen üzletek ugyanazon vagy más községben több helyen külön folytattatnak, mindegyik külön folytatott üzlet vagy foglalkozás után külön kell az adóalapot megállapítani. y Ut. (1) Valamely foglalkozás akkor tekintendő helyhez kötöttnek, ha üzleti,teleppel kapcsolatos. Ilyen telep pl. a kereskedő üzlethelyisége, áruraktára, amelyből a megrendeléseket teljesíti, az iparos műhelye, a gyár, a gyáros * elárusító irodája, az ügyvéd irodája, a képzőművész műterme, a mérnök vagy tervező építész irodája, az orvos rendelőhelyisége, az a terület, amelyen a haszonbérlő az őstermelést folytatja. Azt a helyet azonban, ahova a vállalkozó csak valamely vállalt munka elvégzése céljából és annak tartamára szállítja az üzleti berendezését, nem lehet telepnek tekinteni. Ehhez képest, ha pl. a cséplési vállalkozó a cséplőgépet valamely gazdaságba szállítja, hogy ott a vállalt cséplést elvégezze, akkor ez a gazdaság az adózás szempontjából telepnek nem minősíthető. (2) Ha az őstermelő tényleges birtokos a nyers terményeit üzletszerűen elárusítja, és pedig nem abban a községben, ahol az őstermelést folytatja, hanem másutt, akkor a nyers termények üzletszerű elárusításából származó jövedelme után — az őstermelői minőségére való figyelem nélkül — csakis az elárusítás helyén adóztatandó meg általános kereseti adóval. Ha azonban az őstermelő bérelt területen folytatja az őstermelést, akkor abban a községben, ahol a haszonbérlete van, az ebből származó jövedelme után, a nyers terményeknek más községben folytatott üzletszerű darusítására való figyelem nélkül adóztatandó meg általános Magy. Rend. Tára, 1927. I—VI. f. 36