Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. U. M. sz. 547 b) ha az adóalap jogerős ugyan, de az a 6.000 P-t eléri, vagy meghaladja ; c) ha a jogerős adóalap a 12. §. (3) bekezdése értel­mében nem teljes évi (12 hónapi), hanem csonka üzletév eredménye alapján állapíttatott meg. Akinek ugyanazon község (város, kerületi adófelügyelőség) területén több üzlete (üzeme) vagy foglalkozása van, és csak egy üzlete (üzeme) vagy foglalkozása után állapíttatott meg az adóalap csonka üzletév eredménye alapján, ennek valamennyi üzlete (üzeme) vagy foglalkozása után kell az adóalapot új kivetéssel meg­állapítani ; d) ha az adózó az adóévet megelőző évben megvál­toztatta az általános kereseti adó alá tartozó foglalkozását, például könyvkereskedőből könyvügynök, földhaszonbérlő­ből terménykereskedő, építési vállalkozóból ingatlan-forgalmi ügynök lesz stb. ; e) ha az adóztatás helye az adóévet megelőző évben megváltozik, aminek következtében az adóévre a 8. §. értel­mében már nem a régi helyen kell az adót kivetni ; f) ha a fél az adóévet megelőző évben vált adókötelessé (új adózó). (2) Fenntartom magamnak a jogot, hogy külön rende­letben akár általában valamennyi adózóra nézve, akár csak az adózók egyes csoportjaira, illetőleg egyes községekre nézve új adókivetést, rendelhessek el. (3) Az az adózó, akinek adóalapja a pénzügyminiszter ren­delete értelmében változatlanul a következő évre fenntartandó lenne, szabályszerű adóbevallás csatolása mellett január hó végéig adóalapjának újabbi megállapítását kérheti, ha az előző évi adó­alapot jövedelmi viszonyaihoz képest soknak tartja. Ut. (1) Az adóalap újbóli megállapításának kérésére indokul szolgálhat az üzleti forgalomnak versenytársi üzlet keletkezése, vagy fióküzlet megszűnése folytán, vagy eset­leg más okból való csökkenése ; az üzleti regie-kiadások emelkedése a nélkül, hogy annak megfelelően emelkedtek volna az üzleti bevételek is ; elemi kár, baleset, vagy üzleti követelés behajthatatlansága folytán beállott üzleti veszte­ség ; az üzlet időleges szünetelése által okozott jövedelem­csökkenés ; végül az a körülmény, hogy az adóalap már a megállapítás idejekor is aránytalanul magas volt. (2) A 100 kataszteri holdnál kisebb földhaszonbérle­teknél az elemi kár okozta jövedelemcsökkenést — amennyi­ben a iöldadó egy része az elemi kár folytán leíratott — a pénzügyi hatóság a leírt földadó arányában hivatalból szá­mításba veszi, és az adóalapot hivatalból kiigazítja. Ezekre 35*

Next

/
Oldalképek
Tartalom