Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

bSO 175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. A kereseti adót tehát ilyen esetben hozzá kell számítani a kifizetett illetményhez és a két összeg együttvéve szolgáltatja az adóalapot. (8) A természetbeni járandóságok pénzbeli értékének kiszámításánál a következő szabályok az irányadók : 1. A mezőgazdasági vagy erdei termékek, az ipari vagy kereskedelmi cikkek, a természetben adott élelmezés, a ruházat és effélék értéke a helyi átlagos forgalmi érték szerint számítandó át készpénzre. Átlagos forgalmi érték alatt azt a pénzértéket kell érteni, amelyért az illető javak helyben, vagy ha ott nincsenek forgalomban, akkor abban a legközelebb fekvő községben vagy városban, ahol ilyen javak forgalomban vannak, megszerezhetők abban a mennyiségben, amilyen mennyiséget abból az alkalmazott kap. 2. A földhasználatban járó illetményeknek pénzértékét önkezelés esetében a helyi viszonyoknak megfelelően megbecsült tiszta nyereség alapján, bérbeadás esetében pedig a bérjövedelem alapján kell megállapítani. 3. A természetbeni lakás haszonértékét a közszolgálatban álló alkalmazottaknál a hasonló állásban és rangban lévő közszolgálati alkalmazottak részére megállapított lakpénz összegében, más alkalmazottaknál pedig becslés útján kell megállapítani ; ha pedig a bérfizetés nélkül átengedett lakás házadó alá tartozik, akkor a házadó szempontjából arra az adóévre megállapított vagy megállapítandó bérértéket kell lakbér gyanánt az illetményekhez számítani. 4. A közszolgálati alkalmazottak természetbeni járandóságának átlagos forgalmi értékét az egész ország területére kiterjedőleg az illetményt utalványozó szakminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. (9) Az egyházi stb. javadalmas az általa haszonélvezett föld után kereseti adóval meg nem róható. (2) A kereseti adó alapjába nem tartoznak a szolgálati és munkabérviszonyból származó azok a járandóságok, amelyek meghatározott hivatali, illetőleg szolgálati kiadással (üzleti utazással stb.) vannak egybekötve. Ut. (1) A hivatali kiadással egybekötött 3árandóságok közé tartozó ú. n. reprezentációs költségek címén élvezett külön illetmény azonban csak akkor nem tartozik kereseti adó alá, ha az alkalmazott beigazolja, hogy azt — rendeltetésének megfelelően — nem a saját céljaira, hanem a hivatali állásával kapcsolatos kiadásokra fordította. Ha azonban valamely alkalmazott a reprezentációs költség címén élvezett illetménynek csak egy részére nézve tudja igazolni, hogy azt rendeltetésének megfelelően kiadta, úgy