Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. 525 (2) A szénjogok végleges átengedéséért fizetett vételár levonásának tartama a fentiek értelmében, tehát a szerződés megkötését követő évtől kezdve 50 évre terjed. Ez a kedvezmény a bányamívelésből és a hozzátartozó iparágak üzletéből eredő jövedelem megadóztatásáról szóló 1921 : XVIII. t.-c. alapján az 1921. évtől kezdve van érvényben. Jia tehát az említett szerződést az 1920. évet megelőző időben kötötték meg, akkor a vételárnak évenkinti 2%-a az 1921. évtől kezdve természetesen már nem 50 éven át, hanem csakis annyi éven át vonható le, amennyi az 50 évből a szerződés megkötését köveíő évtől számítva az 1921. évig még nem telt le, mert a kőszénbányavállalatok az 1921. év előtt abban a kedvezményben részesültek, hogy alacsonyabb (7%-(Js) adókulcs szerint adóztak. így pl. ha a szerződést az 1902. évben kötötték meg, akkor az említett vételárnak évenkinti 2%-át az 1921. évtől kezdve az 1952. évig bezárólag lehet levonni, az 1953. évre, és a következő évekre vonatkozó adókivetésnél azonban már nincs levonásnak helye, 14. §. (1) Az előző §-ban említett kiadások csakis annyiban vonhatók le a nyers bevételből, amennyiben azt terhelik. Ha az adóköteles tiszta jövedelem nem a kiadások levonása mellett a nyers bevételből, hanem becslés útján, pl. forgalom vagy külső ismérvek alapján állapíttatik meg, az említett kiadások levonásának önként érthetően nincs helye. Ut. (1) Ha az adózónak különböző helyeken külön folytatott többféle üzlete, illetőleg vállalata van, akkor az egyik üzletnél vagy vállalatnál felmerült kiadás vagy veszteség nem vonható le a másik üzlet vagy vállalat bevételéből. Pl. ha az adózónak téglagyára és vaskereskedése van, akkor a téglagyárnál felmerült kiadás vagy veszteség nem vonható le a vaskereskedés bevételéből. (2) Ha azonban az adózónak ugyanahhoz az üzletághoz tartozó több üzleti telepe van akár egy, akár több községben, és a közös üzleti kiadásoknak vagy veszteségeknek az egyes telepekre eső részét pontosan megállapítani nem lehet, akkor a közös üzleti kiadásoknak a telepek között való megosztása a telepek nyers bevétele arányában történik. (2) Ha a vállalat üzeme csak részben adóköteles, részben pedig adómentes, és az ideiglenes adómentesség engedélyezése alkalmával az adóköteles és az adómentes üzemágra vonatkozólag külön könyvvezetés tétetett kötelezővé, akkor a mérleg szerint mutatkozó nyereségnek az adóköteles üzemágra eső részéből az előző §-ban említett tehertételek közül csupán azok vonhatók le, amelyek az adóköteles üzemággal szemben tényleg felmerültek.