Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. Ï». Ü. M. az. iáimét apasztó veszteség nem vonható le az üzleti jövedelemből. A veszteség tehát kizárólag az üzleti (üzemi) évet köuvetlenül követő évre szóló adó kivetésénél vehető figyelembe. Pl. Egy kereskedő áruraktárának egy része az 1927. évben leégett és 15,600 pengő értékű áru elpusztult. A kárból a biztosítás révén 8.000 pengő megtérült. A 7.600 pengő veszteséget az 1927. évi mérlegben leírta. Ezt a leírást az 1928. évre szóló általános kereseti adó kivetése során az adóalapnak mérleg- és nyereség-veszteségszámla alapján történő megállapításánál figyelembe kell venni. Ha azonban a kereskedő a 7.600 pengő veszteségből az 1927. évi mérlegben csak 4.000 pengőt ír le, a 3.600 pengőt pedig átviszi az 1928. évre és az 1928. évi mérlegben írja le azt, úgy csupán a 4.000 pengő veszteség veendő figyelembe az 1928. évi általános kereseti adó kivetésénél, az 1928. évi mérlegben leírt 3.600 pengőt azonban az 1929. évi általános kereseti adó kivetésénél nem szabad figyelembe venni. (2) Az üzleti (üzemi) jövedelmet a veszteségnek csak az a része apasztja, amely kárbiztosítás útján sem térült meg, ennélfogva veszteség gyanánt csak a kárbiztosítás által sem fedezett veszteség vonható le. Ha azonban a veszteségnek ez a megtérült összege a nyereség-veszteségszámlában mint bevétel elszámoltatott, természetesen a teher oldalon feltüntetett veszteséget teljes összegben kell levonási tételként figyelembe venni. (3) Az előző évi üzleti (üzemi) veszteség levonásának csak akkor van helye, ha az adózó jövedelmét mérleg- és nyereség-veszteségszámla alapján állapítják meg. Ha valamely évben a jövedelmet nem a mérleg- és nyereség-veszteségszámla alapján állapítják meg, mert az adózó azt be sem mutatta, vagy bemutatta ugyan, de az adókivetés céljára nem fogadtatott el, úgy a becslés útján megállapított adóalapból ezen a címen akkor sincs levonásnak helye, ha a megelőző évben a nyereség-veszteségszámla alapján az adókivető hatóság állapította meg a veszteséget. (Pl. az ajlózó 1928. évben bemutatja az 1927. évi mérlegét és nyereségveszteségszámláját, amely bizonyos vezsteséget tüntet fel. Ezt a veszteséget az 1928. évi adóalap megállapításánál figyelembe kell venni. Az 1929. évre az adózó nem mutatja be az 1928. évi mérlegét és nyereségveszteségszámláját. Ezért az 1929. évre már üzemi veszteségek címén levonásnak nincs helye.) (4) Ha az egyik üzleti (üzemi) év veszteséggel záródott, és az adózó azt a veszteséget a következő évre olyan módon viszi át, hogy a következő üzleti (üzemi) évben tényleg elért nyereséget csökkenti, úgy ezt az előző évről áthoaott