Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 92. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1927. évi 94.881/1926. számú rendelete, a tanoncoknak a tanidő eltelte után bizonyos időn át segédként alkalmazásáról.

92. 94.881/1926. K. M. öz. '297 zása tárgyában folyó évi március hó 27-én 60.618. K. M. szám alatt kiadott rendelet Baja város területén nem alkalmazható. 6. §. Ez & rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Budapesten, 1927. évi február hó 5-én. Herrmann s. k. 92. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1927. évi 94.881/1926. számú rendelete, a tanoncoknak a tanidő eltelte után bizonyos időn át segédként alkalmazásáról. Arról értesültem, hogy újabban gyakran fordul elő, hogy a munkaadó tanoncát a tanidő eltelte és a segédlevél megszerzése után nem alkalmazza segédként, hanem nyomban elbocsátja olyankor is, amikor a munkaadó helyzete megengedné, hogy felszabadult tanoncát segédként tovább foglalkoztassa. Ez az eljárás a tanoncokat a legtöbb esetben súlyos helyzetbe sodorja, és igen gyakran a fiatal segéd egész jövőjét kedvezőtlenül befolyásolja. Köztudomású ugyanis, hogy a tanonc, ha gyakorlati kiképzésére kellő figyelmet fordítanak, a tanidő második felében már igen értékes munkát végez, amelyért az esetek túlnyomó részében csak csekély díjazásban részesül. Ennek a munkának az adott viszonyok között az lenne megfelelő elismerése, ha a munkaadó a felszabadult tanoncot nem bocsátja el, hanem felszabadulása után bizonyos időn át megfelelő díjazás mellett segédként foglalkoztatja. Abból a célból, hogy a méltányosság követelményei ezen a téren minél teljesebb mértékben érvényesüljenek, felhívom Címedet, utasítsa a hatósága területén működő elsőfokú iparhatóságokat, és általuk az ipartestületeket, miszerint igyekezzenek a tanoncokat foglalkoztató munkaadókat meggyőzni arról, hogy a fennforgó méltányossági követelményeken kívül fontos ipari érdekeknek is tesznek eleget azzal, hogy a felszabaduló tanoncaikat a felszabadulás után nem bocsátják el, hanem legalább néhány hónapon át, még áldozatok árán is, megfelelő bérrel segédként tovább foglalkoztatják. Az új tanszerződések alkalmával pedig a meggyőzés eszközeivel igyekezzenek a munkaadók hozzájárulását megszerezni ahhoz, hogy a tanszerződésbe oly pont .vetessék fel, amelynek értelmében a munkaadó kötelességet vállal az iránt, hogy a tanoncot felszabadulása után meghatározott és három hónapnál lehetőleg nem rövidebb időn át, megfelelő bérrel segédként alkalmazásában megtartja. Abból a célból, hogy a munkaadók ezt a kötelezettséget könnyebben vállalhassák, azt