Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 331. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 40.000. számú rendelete, a társulati adóról szóló 1927. évi 400. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

1820 331. 40.000/1927. P. Ű. M. sz. megszűntnek tekinteni, amikor a csődbíróság a megszüntető határozatot közzéteszi. (3) A felszámolás vagy a csőd befejezése után történő adóztatás szabályait a 11. §. (5) bekezdése állapítja meg. (3) A felszámolt vállalat vagyonát addig felosztani ném szabad, amíg adója megállapítva, és összes adótartozása teljesen

t befizetve nincs. Ennek elmulasztásából eredhető károkért a felszámolókat és a felügyelőbizottság tagjait egyetemleges kártérítési kötelezettség terheli. Ut. (1) A felszámolás, befejezése után kivetett társulati adóért a részvénytársaság és szövetkezet tagjait felelőssé tenni nem lehet, hanem csakis a felosztandó vagyonból lehet az adót beszedni. E célból a felszámolók a felszámolási zárszámlát a vállalat vagyonának tényleges felosztása előtt kötelesek a m. kir. adóhivatalnak bemutatni, a kivetett adót befizetni, s csak azután van joguk a fennmaradt vagyont tényleg feloszlatni. (2) A m. kir. adóhivatal a felszámolási zárszámla alapján az adót köteles azonnal megállapítani és a felszámolókkal közölni, hogy ennek figyelembevételével a felosztás alapjául szolgáló végszámla és a felosztási terv elkészíthető legyen. A felszámolók kívánságára a m. kir. adóhivatal köteles igazolni, hogy a felszámolt vállalat adótartozását teljesen törlesztette, illetőleg, hogy a vállalatnak adótartozása nincs. A m. kir. adóhivatalnak ilyen értelmű bizonyítványa a felszámolókat és a felügyelő-bizottság tagjait a kártérítési kötelezettség alól mentesíti. (3) Amennyiben a felszámolókkal és a felügyelőbizottság tagjaival szemben a kártérítési kötelezettséget kell érvényesíteni, úgy a kárösszeget az 1927. évi 600. P. M. sz. H. O. 86. §. (5) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával, a felszámolóktól és a felügyelő-bizottság tagjaitól közadók módjára kell behajtani. 10. §. A társulati adó kivetéséhez való jog elévül, ha az adót az adóbevallás beadását, vagy pedig az adócsalás, illetőleg a jövedéki kihágás felderítésének napját követő ötödik naptári év végéig nem vetették ki. Ut. (1) Az adóbevallás beadásáig tehát az elévülés meg sem kezdődik. Megkezdődik az elévülés azon a napon, amelyen a vállalat a bevallást beadta. Befejeződik pedig az elévülés a bevallás beadását követő ötödik év utolsó napjáji. Tehát ha valamely vállalat pl. az 1927. évi társulati adó kivetéséhez szükséges bevallását 1928. évi február hóban adta