Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 331. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 40.000. számú rendelete, a társulati adóról szóló 1927. évi 400. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.
1808 331. 40.000/1927. P. Ü. M. sz. La Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július kó 13-án kötött egyezmény (1924 : XXII. t.-c.) ; 2. a Német Birodalommal 1923. évi november hó 26-án kötött egyezmény (1925 : XL. t.-c.) ; 3. az Osztrák köztársasággal 1924. évi november hó 8-án kötött egyezmény (1925 : XXXIX. t.-c.) ; 4. az Olasz királysággal 1925. évi november hó 25-én kötött egyezmény (1927 : , t.-c). (4) A (3) bekezdésben felsorolt négy egyezménynek a társulati adó alá eső vállalatokat érintő közös rendelkezései a következők : 1. Ingatlanok és az azokból származó jövedelem, valamint a jelzálogos követelések csak abban az államban vonhatók egyenes adók aM, amelyben az ingatlan fekszik. 2. Hasznothajtó vállalatok csakis abban az államban vonhatók egyenes adó alá, melyben a vállalat folytatására szolgáló üzlettelep van. Ha a vállalatnak mindkét szerződő állam területén vannak telepei, úgy az adók a belföldi üzlettelepen folytatott üzlet mérvéhez képest állapítandók meg. (L. az alábbi (6) bekezdést.) 3. A vállalatokkal egyenlő elbírálás alá esnek a társas üzletekben való részesedések is — a bányarészvények, részvények, részjegyek és egyéb értékpapírok kivételével. 4. A tantièmekre eső adót abban az államban kell beszedni, amelynek területén a tantièmet fizető vállalatnak a székhelye van. 5. A dunai hajózási vállalatok csak abban az országban vonhatók adó alá, amelyben a vállalat székhelye van. (5) A (4) bekezdés 1—5. pontjai alatt felsorolt rendelkezéseket a magyar-német, magyar-olasz, magyar-osztrák és magyar-csehszlovák viszonylatban minden esetben alkalmazni kell, és pedig az 1., 3., 4. és 5. pontokat általában, a 2. pontot pedig a magyar-német, a magyar-csehszlovák és a magyar-olasz viszonylatban a jelen hivatalos összeállítás rendelkezéseinek változatlan alkalmazásával. A 2. pontot a magyar-osztrák viszonylatban a következő bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell alkalmazni. (6) Az osztrák köztársasággal kötött és az 1925. évi XXXIX. t.-cikkbe iktatott egyezmény 3. cikkének (3) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza ; „Ha egy és ugyanazon vállalatnak mindkét állam területén vannak üzlettelepei, úgy az egyenes adók mindkét állam területén csakis a belföldi üzlettelepeken folytatott üzlet mérvéhez képest állapítandók meg. Abban az államban, amelyben a vállalatnak székhelye van, az adóztatás az összjövedelem legkisebb hányada után eszközlendő. A két állam