Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 331. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 40.000. számú rendelete, a társulati adóról szóló 1927. évi 400. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

1802 331. 40.000/1927. P. Ü. M. s*. Ut; (1) A részvénytársaságok és szövetkezetek társu­lati adó alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy milyen célból alakultak. (2) A KT. (1875 : XXXVII. t.-c.) 149. §-a szerint a részvénytársaság, a 224. §-a szerint pedig a szövetkezet meg­alakultnak tekintendő', ha a társaság a kereskedelmi cég­jegyzékbe bevezettetett. A cégbejegyzés megtörténtéig tehát társulati adó alá részvénytársaság és szövetkezet nem von­ható. Ez a szabály azonban nem érinti a kincstárnak azt a jogát, hogy a 7. §. értelmében a bejegyzett részvény 1 társaságot vagy szövetkezetet a bejegyzés előtt folytatott üzleteiből származó jövedelme után a maga idejében meg­adóztassa. Amennyiben a m. kir. adóhivatalnak tudomására jutna, hogy valamely vállalat vagy üzlet részvénytársaság vagy szövetkezet formájában működik a nélkül, hogy a kereskedelmi cégek jegyzékébe bevezettetett volna, erről esetről-esetre értesíti az illetékes bíróságot is abból a cél­ból, hogy a bíróság az illető vállalattal szemben a KT. ren­delkezései értelmében eljárhasson. (3) A KT. 61. §-a részvényekre alakult betéti társa­ságot és korlátolt felelősségű társaságot nem ismer, ilyen vállalatok tehát Magyarországon jelenleg nem alakulhatnak. (é) A külföldi, nevezetesen a német, az osztrák és a csehszlovák kereskedelmi törvények azonban a társulásnak ezeket a formáit is ismerik, s így, amennyiben az ilyen kül­földi társaságok Magyarországon saját cégük alatt fióküzlet útján, vagy vezérképviselőség, képviselőség, továbbá vezér­ügynökség vagy ügynökség útján üzletüket gyakorolják, az ebből származó nyereségük után társulati adót kötelesek fizetni. (5) Bányatársulat alatt a bányaművelés céljára ala­kult olyan egyesülést kell érteni, amelyben minden részt­vevő úgy az üzlet folytatásához szükséges pótfizetések, mint harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezett­ségek tekintetében csakis a közös vagyonban való része­sedése erejéig felelős. (6) A bányatársulatot a k$zös bányaművelést folytató egyéb társas alakulatoktól főképen az különbözteti meg, hogy a bányakönyvbe nem az egységes bányarészvények (kuxák) tulajdonosainak nevén, hanem bizonyos cég, pl. „Jóremény egyesület" neve alatt vezettetik be. Társulati adó alá tehát — eltekintve a bányaművelést folytató rész­vénytársaságoktól — csakis olyan egyesülések vonhatók, amelyek mint bányatársulatok vannak a bányakönyvbe be­vezetve. A közös bányaművelés egyéb alakulatai általános kereseti adó alá esnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom