Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. 1297 A szemle eredményéhez képest a tényállás kimerítő ismerte­s tésével és a vonatkozó kivetési iratok és kivetési lajstrom­kivonatok csatolása mellett a megfelelő összegű házadónak törlése iránt a m. kir. adóhivatalhoz javaslatot tesznek. A m. kir. adóhivatal a tényálláshoz képest az év hátra­levő részére eső házadót törli, és erről a házbirtokost vég­zéssel értesíti. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni akkor is, ha az épület nem lebontás útján semmisült meg, hanem elemi csapás folytán összeomlott, használhatatlanná vált, és így teljesen megszűnt adótárgy lenni. (Adótörlésnek'van helye:) 3. a tűz, árvíz, háború, vagy földrengés által megrongált épületek után a kár mérvéhez képest ; Ut. (1) Ha az épület vagy annak helyiségei elemi csapás (tűz, árvíz, háború, földrengés) folytán nem semmi­sültek meg, s így nem váltak teljesen használhatatlanokká (az adótárgy nem szűnt meg), hanem csak megrongálódott, a folyó évi adót a kár mérvéhez képest kell leirni, még pe­dig attól a naptól kezdve, amikor a káreset bekövetkezett, illetőleg elkésve tett bejelentés alapján a bejelentés meg­tételének napjától kezdve. (2) Ha az elemi csapás valamely községben több épületet rongált meg, a károsultak az elemi csapást közös beadványban is bejelenthetik. A bejelentésben az elemi csapás minőségét, időpontját és a károsult épületeket egyen­kint, a kerületek, utcák (utak, terek) és a házszámok, esetleg helyrajzi számok megjelölésével kell feltüntetni. (3) A kárbejelentések alapján a községi elöljáróság (városi adóhivatal) azokat az adóköteles és ideiglenesen adómentes épületeket, amelyeket elemi csapás ért, a ház­adókivetési lajstromnyomtatványon az illető évi lajstrom adatainak teljes átvételével egyenkint jegyzékbe foglalja. Ha a házadó folyó évi kivetése a káreset bejelentése idejé­ben még nem történt volna meg, a jegyzéknek egyelőre csak a károsultakra és az adótárgyakra vonatkozó hasábjait tölti ki. Ezután a kárbejelentés vételétől számított 15 napon belül helyszíni vizsgálatot tart, és a tényállásról meggyőződik. (4) A vizsgálat annak a ténynek megállapítására szo-, rítkozik, hogy : 1. milyen elemi csapás volt (tűz, árvíz, háború vagy földrengés), és az mikor történt ; 2. a megrongált épület vagy ennek megrongált helyi Magy. Rend. Tára, 1927. I-VI. f. 82 x

Next

/
Oldalképek
Tartalom