Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

1284 .-'•: 186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. Ut. (1) Az 1. pont alapján az adóalapot becsléssel kell megállapítani azon helyiségek után is, amelyek rendszerint bérbeadás útján hasznosíttatnak ugyan, de november hóban tényleg üresen állanak, és a következő évre sincsenek még bérbeadva. (2) A 2. pont alapján becsléssel kell a bért megállapítani abban az esetben, ha a bevallott bér legalább 10%-kal kevesebb annál a bérnél, mint amennyit az ugyanolyan bérbeadott lakásért, üzlethelyiségért stb. tényleg fizetnek. (3) A 2. pont rendelkezése annak a meggátlását célozza, hogy aránytalanul alacsony adó vettessék ki olyan esetben, amidőn a bérbeadó és a bérlő között levő családi összeköttetésből kifolyólag az átlagos béreknél kisebb bér fizetése köttetett ki. Rokonság alatt természetesen nem csupán a vérrokonságot, hanem a sógorsági viszonyt is kell érteni. A 2. pont célzatából következik, hogy az adóalapot becslés útján kell megállapítani akkor is, ha jogi személy valamely vele szoros összeköttetésben álló más jogi személynek, pl. részvénytársaság a leányvállalatának, az átlagos béreknél kisebb bérért adja bérbe épületét. (4) Becslésnek van helye akkor is, ha" a lakás vagy épület más tárgyakkal együtt (pl. üzletfelszereléssel, földbirtokkal) adatott bérbe, és a bérösszeg megosztása aggályos, vagy pedig aránytalan. (5) Az a körülmény, hogy az adózó bevallását elkésve adta be, egymagában nem ok a becslésre, s így ezen a címen csak akkor van becslésnek helye, ha az adózó a kivetésig, illetőleg a becslés megtartásáig nem adott bevallást, vagy a bevallás hiányát addig az időig nem pótolta. > (6) Az érdekelt házbirtokos is kérhet becslést, amelyet azonban a házbirtokos kérelme dacára csak abban az esetben kell elrendelni, ha a becslést a pénzügyi hatóság is szükségesnek tartja. (2) A becslést, a szükséghez képest pénzügyi tisztviselő közreműködésével, a kivető közegek foganatosítják. Ha pénzügyi hatóság vagy a kivető közegek szükségesnek találják, a becslési eljáráshoz tanuk vagy szakértők is meghívhatok, akik az adóalap megállapításának kérdésében véleményt adnak. Az adózónak mindenkor joga van a saját költségén ellenőrző szakértőt alkalmazni. Ut. (1) A bérjövedelem, illetőleg haszonérték megállapítására nézve a 8., illetőleg 9. §-ban foglaltak az irányadók. (2) Pénzügyi tisztviselő közreműködésével kell foganatosítani a becslést a törvényhatósági joggal felruházott, *