Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.
1264 186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. hasonló fekvésű, nagyságú stb. bérbeadott épületekkel és épületrészekkel, és az összehasonlítás eredménye szerint kell megbecsülni a haszonérteket, amely a házadó alapjául fog szolgálni. (6) Olyan községekben, ahol, hacsak szórványosan is, vannak bérbeadott épületek, az olyan lakások haszonértékét, amelyek a tényleg bérbeadottakkal nagyságra, beosztásra, használhatóságra stb. megegyeznek, a tényleges bérjövedelmekkel való összehasonlítás útján kell megállapítani. Az összehasonlításnál azonban ilyen esetben sem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a körülményeket, amelyek a tényleges bér elérésére oly irányban voltak befolyással, hogy a^ bérösszeg a rendes viszonyok közt elérhető bérösszegnél magasabban — vagy esetleg alacsonyabban — állapíttatott meg (pl. a bérlő különös egyéni érdeke, a bérbeadó és a bérlő közötti rokoni viszony stb.). Ilyen körülmények fennforgása esetében az arányosításnál megfelelően mérsékeltebben vagy magasabban kell megállapítani a haszonértéket. (7) Különös figyelmet kell arra fordítani, hogy az adókivetésnél indokolatlan aránytalanság ne forduljon elő. Ezért az olyan községekben, amelyekben igen kevés lakás van bérbe adva, és a bérbeadott lakásokért azok használhatóságával arányban nem álló nagy béreket fizetnek, minélfogva ezek a bérek a bérbe nem adott épületek haszonértékének megállapítására nem alkalmasak, a bérbe nem dott lakások haszonértékét nem ezekhez az elvétve előforduló aránytalanul magas bérekhez viszonyítva, hanem a többi környékbeli községekben fizetett házbérek átlaga szerint kell megállapítani. (8) Annak a házbirtokosnak a lakását, aki házának általa nem lakott részét bérbeadta,, a ház bérbeadott részéért tényleg fizetett bérhez viszonyítva kell értékelni, tekintet nélkül arra, hogy ez a bér az átlagos béreket meghaladja-e, vagy sem? (9) A bérbe nem adott szállodák, magángyógyintézetek (szanatóriumok) és penziók céljára szolgáló épületek (épületrészek) haszonértekét szintén becsléssel kell megállapítani. Ezeknél az épületeknél azonban kevés esetben lehet a haszonértéket a bérbeadott épületekkel való összehasonlítás útján megállapítani, megbízhatóbb támpontot szolgáltat erre nézve a vállalatnak az adóévet megelőző évben elért tényleges nyers bevétele. Amely vállalatnál a nyers bevétel pontosan vezetett könyvekből hitelesen megállapítható, a lakáson kívül nyújtott egyéb szolgáltatásokra való figyelemmel kell a nyers bevételnek a lakószobákra eső részét adóalapul megállapítani.