Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

1258 186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. (2) Annál a háztulajdonosnál, aki a házadó alapjául szolgáló novemberi bérnegyedben a lakásrendelet értelmében járó házbérnél kisebb házbért szed, a következő évben pedig a lakásrendelet értelmében járó házbéreket szedi, a házadó alapját annak a bérösszegnek az alapján kell kiszámítani, amelyet a háztulajdonos a novemberi bérnegyedben a lakásrendelet értelmében szedni jogosult volt. Ut. Ez a rendelkezés nem célozza annak megakadályozását, hogy a házbirtokos a bérlő" kedvezőtlen gazdasági helyzetét méltányolva a lakásrendelet szerint járó bérnél kevesebb bérösszeg fizetésével is megelégedjék, csupán annak a meggátlását célozza, hogy a házbirtokos az adók megrövidítése útján elérhető nagyobb anyagi előny fejében gyakorolja ezt a látszólagos nagylelkűséget. Ehhez képest, ha a házbirtokos olyan megállapodást létesít a bérlőjével, hogy utóbbi a novemberi bérévnegyedre a lakásrendelet szerint járó bérnél kevesebb bért fizessen, de ugyanannyi bért fizessen a következő ferbuári, májusi és augusztusi bérévnegyedre is, úgy ezt a lakásrendelettől eltérő megállapodást a házadó kivetésénél is figyelembe kell venni. Ha azonban ez a megállapodás csupán novemberi, vagy esetleg még a februári bérévnegyedre szól, a májusi és az augusztusi bérévnegyedre azonban már nem, akkor nyilvánvaló, hogy a házbirtokos azért volt méltányos a bérlőjével szemben, mert arra számított, hogy a házadónál és pótlékainál, továbbá a jövedelem- és vagyonadónál megtakarítandó összeg több, vagy legalább is annyi lesz, mint amennyit a törvényes bérből elengedett. (3) Uj épületeknél (épületrészeknél) a házadó kivetése az első év végéig szünetel. A második évre megállapított adóalap szolgál az adókötelezettség első és második évére adóalapul. Az első évre azonban a házadót csak a használatbavétel időpontjától kezdve az adóév hátralévő idejére szabad kivetni. (4) Időszaki (saison) lakásoknál a használat alatt tényleg elért bevétel tekintendő évi nyers házbérjövedelemnek. Ut. (1) Időszaki (saison) lakások alatt az olyan lakásokat kell érteni, amelyek az év bizonyos szakában időleges, inkább üdülő tartózkodásra használtatnak, és az évnek többi részében üresen állanak, mint pl. a nyaralók, továbbá a fürdő- és nyaralóhelyeken a nyaralókhoz ^asonló lakások. A saison-lakások közé tartoznak továbbá az olyan lakások is, amelyeket az év nagyobb részében a tulajdonos (tényleges birtokos) maga szokott használni, de az évnek bizonyos szakában bérfizetés (ellenszolgáltatás) fejében fürdő vagy nyaraló vendégek részére is átengedi.