Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. 1245 tására szolgál. Egy lakrésznek vagy helyiségnek megnagyobbí­tása esetében azonban a megnagyobbított lakrésznél^, helyi­ségnek mentességre nincs igénye. (3) A kapualjnak üzlethelyiséggé való kiépítése tolda­léképítkezésnek nem minősíthető, ennélfogva az így kelet­kezett üzlethelyiséget nem illeti meg az ideiglenes adómen­tesség. (4) A 3. pontban biztosított adómentesség szempont­jából a lebontott, illetőleg az új épület terjedelmének a meg­állapításánál — a helyiségek belmagasságát teljesen figyelmen kívül hagyva — kizárólag a földszinti résznek és az emeleti részeknek a síkterülete számítandó, a padlásrész és a mellék­helyiségeket tartalmazó pincerész azonban nem vehető szá­mításba, de az adómentesség ezeket a részeket is megilleti. A pincének és padlásnak lakást, üzleti irodát, üzlethelyiséget vagy raktárhelyiséget tartalmazó része természetesen számí­tásba veendő. E szerint', ha egy lebontott földszintes épület helyére ugyanakkora térületre kétemeletes új épületet épí­tenek, az első és második emeletet a 3. pont alapján a (2) bekezdésben megállapított adómentesség illeti meg, az új épületnek földszinti része ellenben csakis a jelen §. (4) bekez­désében megállapított adómentességre tarthat igényt. Ha azonban a lebontott földszintes épület helyére iigyanakkora területre legalább háromemeletes új épületet, vagy kétszer­akkora területre legalább egyemeletes új épületet építenek, akkor az egész épületet a 3. pont alapján a (2) bekezdésben megállapított adómentesség illeti meg. (5) Ha az új épület a lebontott épület helyének csak egy részét foglalja el, a lebontott épület helyének többi része azonban beépíttetlenül marad, az új épület egész terjedelmét (szintjeinek síkterületét) a lebontott épület ama részének terjedelmével (szintjeinek síkterületével) kell összehason­lítani, amely rész az újból beépített területen állott. Például, ha valamely lebontott földszintes épület terjedelme 90 m a . volt, amelyből azonban 30 m 2 akár mint udvartér, akár, mint az utcához csatolt terület beépíttetlen maradt, úgy, hogy az új épület csupán 60 m 2-t foglal el a régi épület terü­letéből, és az egyemeletes új épület terjedelme 240 m 3 , akkor, miután az új épület terjedelme (240 m 2 ) négyszer akkora, mint a régi földszintes épület helyének újból beépített része (60 m a ), az új épületnek a régi épület helyén álló részét is a jelen §. (2) bekezdésében meghatározott időre szóló adómentes­ség illeti meg. (6) A 4. pont az ideiglenes adómentességet két felté­telhez köti, nevezetesen : 1. az első feltétel az, hogy a lebontott épület ne lett

Next

/
Oldalképek
Tartalom