Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

1240 186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. i kezelése céljából ambulatoriumokat és dispensaire-ket fenntartó egyesületek épületeiben a kizárólag ezekre á célokra használt helyiségek ; Ut. (1) Közkórház alatt olyan kórház vagy gyógyintézet értendő', amelyet a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 :XIV. t.-c. 57. §-a értelmében a m. kir. belügyminiszter, illetőleg a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter közkórházi jelleggel felruházott. (2) Az olyan kórházak és gyógyintézetek épületeit, amelyekre nézve a belügyminiszter, illetőleg a népjóléti és munkaügyi miniszter a közkórházi jelleget meg nem állapította, általában nem illeti meg az állandó adómentesség. Bár nem közkórházak, mégis állandó adómentességben részesülnek a vállalatok által (és pedig akár bányavállalat, akár ipari vagy kereskedelmi vállalat által) fenntartott munkáskórházak és munkásfürdők épületei, akkor is, ha azokat kizárólag a vállalat munkásai használják. (3) A kórházak adómentessége nem szorítkozik kizárólag a betegek elhelyezésére szolgáló helyiségékre, hanem kiterjed minden olyan helyiségre (épületre, épületrészre), amely a kórház kiegészítő része és annak céljaira szolgál, így állandóan mentesek a házadó alól : a kórházi orvosnak természetbeni lakása, a kórház személyzetének elhelyezésére, a kórház gazdasági céljaira szolgáló helyiségek. A kórházban lakó betegápoló apácák a kórház személyzetéhez tartozóknak tekintendők, s ezeknek lakószobáit is megilleti az állandó adómentesség. (4) A munkásbiztosító pénztárak az adómentesség szempontjából egyenlő elbánás alá esnek az országos, a kerületi, a vállalati és a magánegyesületi pénztárakkal. Az adómentesség azonban kizárólag a hivatalos célokra szolgáló helyiségekre (iroda, rendelő s hasonló helyiség) van korlátozva. Az egyesületi alkalmazottak lakásául szolgáló helyiségeket azonban nem illeti meg az állandó adómentesség. (5) A magánkórházak és gyógyintézetek közül csak az olyanokat, illeti meg az állandó adómentesség, amelyeket alapszabályok szerint működő egyesületek a saját épületeikben szegény betegek ingyenes gyógykezelése céljából tartanak fenn. Az olyan helyiségekre tehát, amelyekben csak díjfizetés ellenében vesznek fel betegeket, az állandó adómentesség nem terjed ki. (Állandóan mentesek a házadó alól :) 10. a szegénysorsú tanulók, az árvák, a szegények, valamint nyilvános tanintézeteknél a növendékek elhelyezésére szolgáló épületek, ideértve a tanoncotthonokat is,