Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 130. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1926. évi 113.151. számú körrendelete, a mételykór ellen való védekezésről.

130. 113.151/1Ő26. F. M. sz. 485 Minthogy az állatbirtokosok, főképen a kisgazdák nagy része nem tulajdonít a mételykórnak nagy jelentőséget, és nincsen is kellően tájékozva a felől, hogy ezt a betegséget most már biztosan meg lehet gyógyítani, szükségesnek tartom, hogy az érdekelt közönség figyelme a fenyegető nagy veszedelemre nyomatékosan felhívassék, hogy módjukban legyen a befertőzött állataikat idejében orvosoltatni, és ezáltal a szarvasmarha- és juhállományunkat fenyegető nagy veszedelmet elhárítani. Felhívom ez okból Alispán (Polgármester) urat, azonnal intézkedjék az iránt, hogy minden községben és városban az állatbirtokosok figyelme késedelem nélkül felhívassék a következőkre: 1. A mételykór az olyan szarvasmarhák és juhok között, amelyek tavasszal és nyáron vizenyős, mocsaras helyeken legeltek, az erős fertőzés következtében súlyos alakban fog mutatkozni, és ha az ilyen állatokat idejében nem orvosolják, erősen leromlanak és nagy részük elpusztul. 2. A mételykórral fertőzött szarvasmarha- és juhállományban nemcsak a betegeket, hanem az összes még egészségesnek látszó állatokat is kezelés alá kell venni, mert a tél folyamán ezeken is mutatkozni fog a betegség, és ha egy részük tavaszig ki is bírja, azok erősen lesoványodnak, és a levegőre való kihajtáskor mételypetékkel fertőzik a levegőt. 3. A mételykórral fertőzött állatok orvoslásával nem szabad késlekedni, mert minél korábban veszik azokat kezelés alá, annál kevésbbé romlanak le, és annál biztosabban gyógyulnak meg. A nagymértékben lesoványodott állatok orvoslása nem sok eredménnyel kecsegtet, mert az ilyen állatokban a mételyek olyan súlyos májgyulladást okoztak, hogy az állatok meg nem gyógyulhatnak. Az erősen leromlott és elgyengült állatokat tehát kár orvosolni, azokat legjobb levágni, mielőtt elpusztulnának. 4. Az orvoslást leghelyesebb állatorvosra bízni, mert kezelés előtt minden kétséget kizáró módon meg kell állapítani, hogy mételykór okozza-e az állatok megbetegedését, és hogy a mételyek mellett nem forog-e fenn más betegség is, amely a mételyek elölése ellenére az állatot esetleg elpusztítja. Minthogy továbbá az orvosság adagja az állat testsúlyának arányában van előírva, az adagokat pontosan kell megállapítani, mert ha takarékosságból vagy más okból a megállapított mennyiségnél kevesebb orvosságot adnak az állatoknak, az nem öli meg a mételyeket. E mellett különös gonddal úgy kell az orvosságot az állatoknak beadni, hogy azt lenyeljék, mert különben nem fejtheti ki a kívánt hatást. 5. Az orvosság és az állatorvosi kezelés lényegesen olcsóbb, ha nem a tuíajdonosonkint külön-külön, hanem a község állatai részére egyszerre szerzik be az orvosságot, és az állatorvos az összes állatokat egy alkalommal kezeli. Ez okból legcélszerűbb, ha