Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 40. A m. kir. minisztérium 1926. évi 11.200. M. E. számú rendelete, a betegségi és a balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló rendelet kiegészítéséről és módosításáról.

40. 11.200/1926. M. E. sz. 199 A megállapodásnak rendelkezést, kell tartalmaznia a más bejelentési rendszerre (2. és 3. §. vagy 5. §.) áttérés módozatait illetőleg. A 6. §. utolsó bekezdése megfelelő alkalmazást nyer. 9. §. Az a munkaadó, aki az üzemében, a vállalatában, az irodájában, a hivatalában, a telepén, a foglalkozásában, a munkahelyén vagy a háztartásában foglalkoztatott biztosításra kötelezettnek munkába lépését a szabályszerű határidő (2., 4. és 8. §.) alatt nem jelenti be, köteles a munkábalépés napjától a bejelentés tényleges megtörténtéig, illetőleg ha a munkaviszony előbb megszűnt, a munkaviszony tartamára a pénztárnak járó betegségi biztosítási járulékot megfizetni a nélkül, hogy annak felét a biztosított javadalmazásából levonhatná, úgyszintén köteles a kellő időben be nem jelentett biztosításra kötelezettnek vagy családtagjának a bejelentés előtt megnyilt segélyezési igényéből eredt segélyezési költséget és az eljárási költséget a pénztárnak megtéríteni. Orvosi és gyógyszerköltség címén a biztosított napibérosztálya alapján a megfelelő időtartamra számítható táp pénzsegély fele összege jár. , Ha a munkaadó a biztosításra kötelezettnek javadalmazását a valóságosnál kisebb összegben jelenti be, vagy a javadalmazás összegében beállott emelkedés (2. §. .második bekezdése) bejelentését elkésetten teljesíti, vagy elmulasztja, a jelen §. első bekezdésében megjelölt fizetési, illetőleg megtérítési kötelezettség a járulékok, illetőleg a segélyezési költségek különbözetére és az eljárási költségre szorítkozik. Ha pedig a munkaadó a biztosításra kötelezettnek javadalmazását a valóságosnál nagyobb összegben jelenti be, vagy a javadalmazás összegében beállt csökkenést (2. §. második bekezdése) elkésetten, vagy egyáltalán nem jelenti be, a pénztár a járulékokat a valóságos javadalmazás bejelentéséig, vagy más módon megállapításáig a bejelentett magasabb javadalmazás alapján szedi, a munkaadó azonban csak a valóságos javadalmazás alapján járó járulékok felét vonhatja le a biztosított javadalmazásából ; e mellett a munkaadó megtéríteni köteles minden kárt, amely a pénztárt a helytelen vagy elkésett, illetőleg elmulasztott bejelentés folytán érte különösen az által, hogy a biztosítottat a magasabb javadalmazás alapul vételével részesítette segélyezésben ; köteles végül az eljárási költséget is megtéríteni. Ha a munkaadó olyan egyént jelent be a betegségi biztosító pénztárnál, akit üzemében stb. valósággal nem foglalkoztat, vagy az üzemében stb. foglalkoztatott olyan egyént, aki nem esik betegségi biztosítási kötelezettség alá, a valóságnak meg nem felelő adatok feltüntetésével biztosításra kötelezettként bejelent, a bejelentés alapján e tény megállapításáig kirótt járulékokat teljes egészében sajátjából megfizetni, és a pénztár által ily esetben teljesített segélyezés költségét és az eljárási költséget is megtéríteni köteles. Ha a munkaadó a biztosításra kötelezettnek munkából kilépését a szabályszerű határidő (3. és 8. §.) alatt bejelenteni elmulasztja,