Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 337. A m. kir. pénzügyminiszter 1926. évi 148.236. számú rendelete, a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1926. évi november havi árának megállapításáról. - 338. A m. kir. pénzügyminiszter 1925. évi 200. P. M. számú rendelete, a házadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításáról és az ennek végrehajtása tárgyában 1925. évi 20.000 szám alatt kiadott utasítás.

1182 338. 200/1925. P. M. sz. Jegyzet ; 1. Az 5. a) hasábba kell bevezetni azokat az alább következő bérbe­adott helyiségeket is, amelyek nem lakás céljára szolgálnak ugyan, de amelyeknek bére a lakbérrendelet értelmében a lakásokra vonatkozólag megállapított béremelési szabályok szerint emelhető fel. Ide tartoznak : a) a kisiparosoknak és kiskereskedőknek üzleti célra használt helyiségei abban az esetben, ha az üzleti célra használt helyiség lakással területileg összefügg, és azzal együtt tárgya a bérletnek, feltéve, hogy a helyiség alapbérének egy évre számított összege az 1.200 arany­koronát meg nem haladja ; b) az 1915. január 1. után engedélyezett kizáró­lagos dohányárudák, és az 1920. január 1. után engedélyezett mozgókép­üzem céljaira szolgáló helyiségek, ha a bérlők ez előtt az időpont előtt dohányárusítással nem foglalkoztak, illetőleg mozgóképüzemet nem foly­tattak ; c) azok a helyiségek, amelyeket nem ipari vagy kereskedelmi foglal­kozást üző személy vagy testület (pl. orvos, ügyvéd, színész, magániskola tulajdonos, társadalmi egyesület, társaskör) nem lakásul, hanem foglal­kozásának vagy működésének céljaira használ ; d) az állam, a törvény­hozás, a város, a posta, a közforgalmú vasút, vagy közüzemet ellátó vál­lalat által hivatal, iskola, honvédségi, vámőrségi, pénzügyőrségi laktanya céljára bérelt helyiségek ; a gyógyszertárak és az ezzel kapcsolatos helyi­ségek. 2. Az 5. b) hasábba kell bevezetni azokat a bérbeadott és üzleti célra használt helyiségeket, amelyeknek a bére a lakásrendelet értelmében az üzleti célra használt helyiségekre vonatkozólag megállapított béremelési szabályok szerint emelhető fel. . Ide tartoznak az ipari, kereskedelmi vagy bármely más haszon­hajtó foglalkozást űző bérlők által bérelt üzlethelyiség, raktár, műhely, iroda stb. céljára használt bármily helyiségek, amennyiben az 5. a) meg­jelölésű hasábban felsorolva nincsenek. 3. A 8—13. és 16—17. hasábokban papírkorona-összegeket kell bevezetni. 4. A 10. hasábhoz. A lakásrendelet értelmében a lakók érdekében akár a községi vagy más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgáltatásokkal (vízszolgáltatás, szemétfuvarozás, kéményseprés, pöce­gödörtisztítás stb.) felmerülő költségek (közüzemi díjak) a háztulajdonost terhelik. Ezen rendelkezés értelmében a háztulajdonost terhelő eme költségek megtérítésére az 1917. évi novemberi bérnegyedben járó évi bérnek álta­lában 3—7%-a fizetendő, amely a házadó alól mentes. 5. A 11. hasábhoz. Az üzletfelszereléssel és földbirtokkal együtt bérbeadott épületnél (épületrésznél), valamint a bútorzattal együtt bérbe­adott lakásnál, az üzletfelszerelés, földbirtok, valamint a bútorhasználat után járó évi bérösszeg a házadó alól mentes, amiért is ez utóbbiakra eső bérösszeget (bútorozott lakásnál az összes bér 30%) a mentesség címének a „Jegyzet" hasábban való megnevezése mellett a 11. hasábban kell be­vallani. Ugyancsak itt kell feltüntetni minden más, bármily címen teljesített ellenszolgáltatásnak egy teljes évre átszámított összegét is ; a cím a „Jegy­zet" hasábban megjelölendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom