Rendeletek tára, 1926
Rendeletek - 337. A m. kir. pénzügyminiszter 1926. évi 148.236. számú rendelete, a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1926. évi november havi árának megállapításáról. - 338. A m. kir. pénzügyminiszter 1925. évi 200. P. M. számú rendelete, a házadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításáról és az ennek végrehajtása tárgyában 1925. évi 20.000 szám alatt kiadott utasítás.
1182 338. 200/1925. P. M. sz. Jegyzet ; 1. Az 5. a) hasábba kell bevezetni azokat az alább következő bérbeadott helyiségeket is, amelyek nem lakás céljára szolgálnak ugyan, de amelyeknek bére a lakbérrendelet értelmében a lakásokra vonatkozólag megállapított béremelési szabályok szerint emelhető fel. Ide tartoznak : a) a kisiparosoknak és kiskereskedőknek üzleti célra használt helyiségei abban az esetben, ha az üzleti célra használt helyiség lakással területileg összefügg, és azzal együtt tárgya a bérletnek, feltéve, hogy a helyiség alapbérének egy évre számított összege az 1.200 aranykoronát meg nem haladja ; b) az 1915. január 1. után engedélyezett kizárólagos dohányárudák, és az 1920. január 1. után engedélyezett mozgóképüzem céljaira szolgáló helyiségek, ha a bérlők ez előtt az időpont előtt dohányárusítással nem foglalkoztak, illetőleg mozgóképüzemet nem folytattak ; c) azok a helyiségek, amelyeket nem ipari vagy kereskedelmi foglalkozást üző személy vagy testület (pl. orvos, ügyvéd, színész, magániskola tulajdonos, társadalmi egyesület, társaskör) nem lakásul, hanem foglalkozásának vagy működésének céljaira használ ; d) az állam, a törvényhozás, a város, a posta, a közforgalmú vasút, vagy közüzemet ellátó vállalat által hivatal, iskola, honvédségi, vámőrségi, pénzügyőrségi laktanya céljára bérelt helyiségek ; a gyógyszertárak és az ezzel kapcsolatos helyiségek. 2. Az 5. b) hasábba kell bevezetni azokat a bérbeadott és üzleti célra használt helyiségeket, amelyeknek a bére a lakásrendelet értelmében az üzleti célra használt helyiségekre vonatkozólag megállapított béremelési szabályok szerint emelhető fel. . Ide tartoznak az ipari, kereskedelmi vagy bármely más haszonhajtó foglalkozást űző bérlők által bérelt üzlethelyiség, raktár, műhely, iroda stb. céljára használt bármily helyiségek, amennyiben az 5. a) megjelölésű hasábban felsorolva nincsenek. 3. A 8—13. és 16—17. hasábokban papírkorona-összegeket kell bevezetni. 4. A 10. hasábhoz. A lakásrendelet értelmében a lakók érdekében akár a községi vagy más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgáltatásokkal (vízszolgáltatás, szemétfuvarozás, kéményseprés, pöcegödörtisztítás stb.) felmerülő költségek (közüzemi díjak) a háztulajdonost terhelik. Ezen rendelkezés értelmében a háztulajdonost terhelő eme költségek megtérítésére az 1917. évi novemberi bérnegyedben járó évi bérnek általában 3—7%-a fizetendő, amely a házadó alól mentes. 5. A 11. hasábhoz. Az üzletfelszereléssel és földbirtokkal együtt bérbeadott épületnél (épületrésznél), valamint a bútorzattal együtt bérbeadott lakásnál, az üzletfelszerelés, földbirtok, valamint a bútorhasználat után járó évi bérösszeg a házadó alól mentes, amiért is ez utóbbiakra eső bérösszeget (bútorozott lakásnál az összes bér 30%) a mentesség címének a „Jegyzet" hasábban való megnevezése mellett a 11. hasábban kell bevallani. Ugyancsak itt kell feltüntetni minden más, bármily címen teljesített ellenszolgáltatásnak egy teljes évre átszámított összegét is ; a cím a „Jegyzet" hasábban megjelölendő.