Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 6. A m. kir. minisztérium 1926. évi 1.410. M. E. számú rendelete, a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról.

34 6. 1.410/1926. M. E. sz. peres eljárásban az adós képviselője volt, a jelen §. alkalmazásában az adós közeli hozzátartozójával egy tekintet alá esik. , 73. §. A szavazásban való részvételre kell bocsátani azt a hitelezőt is, akit szavazati jog egyáltalán nem, vagy csak kisebb összeg erejéig illet, vagy akinek szavazati jogát az érdekeltek valamelyike, vagy a vagyonfelügyelő kifogásolta. A bíró az egyesség jóváhagyása tárgyában hozott végzésben állapítja meg, vájjon a szavazat számbaveendő-e és mily összegben (29. §. 1. bekezdés)

t Szavazás. 74. §. A szavazás tárgya az egyes egyességi ajánlat elfogadása vagy el nem fogadása. A 81. §. 3. bekezdésében említett esetben azonban a bíró a tartozások kiegyenlítésére felajánlott hányad és határidő tekintetében elkülönített szavazást rendelhet el. Ha az adós betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy más ily cég, és az egyességi ajánlat a betéti könyvön alapuló, de az 55. §. utolsó bekezdése alá nem eső követeléseket kedvezőbb hányadban, vagy másnemű kedvezőbb elbánásban részesíti, azok a hitelezők, akik ily kedvezményben nem részesített követelést jelentettek be, a kedvezmény megadása vagy meg nem adása felől külön szavaznak, és a bíró az egész egyességet csak ennek megtörténte után bocsátja szavazás alá. Ha a külön szavazás során a szavazatra jogosultak tőke szerint számított egyszerű többsége a külön kedvezmény megadásához hozzájárult, az egyességi ajánlatot változatlanul, ellenkező esetben pedig a kedvezményre vonatkozó intézkedés elhagyásával kell szavazás alá bocsátani. Megkívánt többség. 75. §. Az egyességi ajánlatot akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha az egyességi tárgyaláson megjelent vagy meghatalmazott által képviselt szavazatra jogosult hitelezőknek egyszerű többsége az ajánlat mellett szavazott, és ezenfelül az ajánlatot elfogadó hitelezők követelései összeg szerint kétharmad részét teszik a szavazatra jogosult valamennyi hitelezőt együttvéve megillető tőkekövetelésnek. Ha a 72. §-ban említett személy szavazati jogát nem gyakorolja, követelése a szavazatok többségének megállapításában számításba nem jön. A 6. §. 3. bekezdésében említett nyilatkozat kiállítása vagy az ily nyilatkozathoz való hozzájárulás nem korlátozza a hitelezőt abban, hogy az egyességi ajánlat elfogadása kérdésében szavazati jogát e nyilatkozatra tekintet nélkül szabadon gyakorolhassa. Amennyiben ugyanaz a követelés meghatározott vagy határozatlan arányban több személyt illet meg, e személyek a szavazás szempontjából egy személyként jönnek számításba. A követelését bejelentő azt a hitelezőt, aki az egyességi tárgyaláson nem jelent meg, vagy meghatalmazott által magát nem képviseltette, sem szavazatát írásban be nem nyújtotta (70. §. 3.