Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 6. A m. kir. minisztérium 1926. évi 1.410. M. E. számú rendelete, a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról.

20 6. 1.410/1926. M'. E. sz zőknek oly jegyzékét, amely feltünteti, hogy az adós az egyes hitelezők követeléseit kifogásolta-e vagy nem (táblás kimutatás). Ezt a jegyzéket az "adósnak és az említett szervnek vagy sze­mélynek alá kell írnia (93. §. utolsó bekezdése). A tartozásoknak az adós által az egyesség értelmében ki­egyenlítendő hányadát, valamint azt az időt, amely alatt az adós­nak ezt a hányadot meg kell fizetnie, számszerűen, illetőleg nap­tár szerint meg kell állapítani. Kis követelések kedvezményes kielégítése; üzletátruházás. 31. §. Az egyességben ki lehet kötni, hogy az előnyös kielé­gítéssel nem bíró követelések számszerű együttes összegének az egyességben megállapított bizonyos csekély százalékát meg nem haladó követeléseket teljes összegükben kell kielégíteni. Az említett százalék ötnél magasabb nem lehet. Ha az egyesség értelmében az adós kereskedelmi üzletét vagy ennek valamely önálló részét mint egészet másra átruházza, az átvevőnek az 1908:LVII. t.-c.-en alapuló felelőssége nem áll be. Az eljárás általában, 32. §. Amennyiben e rendeletből más nem következik, a jelen fejezet alá eső magánegyességi eljárásban alkalmazni kell a bírói kényszeregyességi eljárás szabályait azokkal az eltérésekkel, amelyek szükségszerűen vagy értelemszerűen folynak abból, hogy az eljárás bírói hatalommal nem rendelkező oly szerv előtt folyik, amely nem hatóság. Az értesítés kézbesítés helyett ajánlott levél­nek postára adásával történhetik. Észrevételek a magánegyesség ellen. 33. §. A létrejött magánegyességet a hitelezőkkel haladék nélkül Írásban közölni kell; az egyesség ellen az érdekeltek bár­melyike az egyesség létrehozására rendelkezésre álló határidőnek (26. § ) elteltét követő meg nem hosszabbítható további tizenöt napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a hitelvédő egyletnél, illetőleg annak eljáró szervénél írásban két példányban kell benyújtani, s a beadványban tüzetesen elő kell adni az okokat, amelyek alapján az észrevéte­lező az ügynek bírói tárgyalását kívánja. Észrevétel ^beérkezése esetében a hitelvédő egylet azokat a hitelezőket, akik követeléseiket bejelentették, az 1. bekezdésben említett tizenöt nap elteltével ajánlott levélben értesíti az észrevétel beérkeztéről lés* tartalmáról, s egyben figyelmezteti a hitelezőket, hogy a bíró a szükséghez képest a hirdetményben megjelölt napon (8, §. utolsó bekezdés) fogja az ügyet az észrevétel folytán tárgyalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom