Rendeletek tára, 1925
Rendeletek - 216. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1925. évi 73.880. számú rendelete, a m. kir. postatakarékpénztár Árverési Csarnokának üzletviteli szabályzatáról.
216. 73.880/1925. K. M. sz, 541 Ha az értékesítés a másodszori árverésen sem sikerül, úgy az ingót — a fél előzetes értesítése után — bármely más alkalmas módon árverésen kívül is, de mindig figyelemmel a m. kir. postatakarékpénztár érdekeire, lehet értékesíteni. Amennyiben az ingótárgy árverési vagy szabad kézből történt eladása esetén a vételárból a postatakarékpénztár követelése fedezetet nem nyerne, úgy a követelés erejéig a fél egyéb vagyonával is, mint személyes adós felel. [ 12. §. Az árverésre felvett ingóságokat a 10. §-ban említett eseteket kivéve, az árverést megelőzően legalább egy napon át ki kell állítani. A kiállított ingóságokat folyószámmal kell megjelölni. Amennyiben az Árverési Csarnok a kiállításhoz külön tárgyjegyzéket (katalógust) nem ad ki, úgy az ingók kikiáltási ára és rövid leírása a tárgy megjelölésére szolgáló szelvényen (szám) feltüntetendő. A szelvényen vagy tárgyjegyzékben a tulajdonos neve csak kifejezett kívánságára tüntethető fel. A felek kérhetik, hogy az árverésre felvett ingóságaik a rendesnél hosszabb időn át kiálMttássanak, vagy azok kiállítása és árverésre bocsátása különleges módon meghirdettessék. Az ilyen kivételes elbánással kapcsolatban felmerült összes költségek a feleket terhelik. Azokon a kiállításokon, amelyekről; külön tárgyjegyzéket (katalógust) az Árverési Csarnok nem ad ki, az -árverések napját és sorrendjét a kiállítási teremben feltűnő helyen közzé kell tenni. 13. §. A felek az árverésre felvett ingókat, az árverésükre kitűzött nap délelőtt 10 órájáig a 42. §. 3. pontjában! megállapított visszavonási díj lefizetése mellett visszavonhatják. Ugyanezen időpontig élhetnek a felek azzal a jogukkal is, hogy az árverésre felvett ingójuknak becsértékét és kikiáltási árát a 6. §-ban megállapított mértékben maguk állapítják meg. Ha ez alkalommal a felek a becsértéket és kikiáltási árat felemelik, úgy a 42. §. 2. pontjában megállapított díjszabás lép hatályba. 14. §. Az Árverési Csarnok helyiségeiben tartott (árverések mindig nyilvánosak, és azokon senki előnyben nem részesíthető. Az árverés tételenkint történik. Az ingótárgyak egyes alkotórészei, valamint egy árverési tételben szereplő ingótárgyak egyes darabjai és részletei árverés alá nem bocsáthatók. 15. §. Az árverésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben a következő adatok tüntetendők fel : a) az árverés napja, b) íétejszám, c) az ingótárgy szabatos megjelölése, d) a becsérték, e) az ingót terhelő tartozások,