Rendeletek tára, 1925

Rendeletek - 215. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1925. évi 71.103. számú rendelete, a vándoriparok gyakorlásáról.

215. 71.103./1925. K. M. sz. 533 215. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1925. évi 71.103. számú rendelete, a vándoriparok gyakorlásáról. A vándorolva űzött ipari jellegű foglalkozások gyakorlásának sürgős szabályozása válván szükségessé, addig is, amíg a vándor­iparok gyakorlásáról törvény alkottatik, a belügyminiszteírrel egyet­értve a következőket rendelem. L §. Vándoriparnak a jelen rendelet szempontjából az olyan ipari jellegű tevékenységet kell tekinteni, amelyet általában, vagy csak bizonyos keretek között, természeténél fogva üzlet vagy telep­hely nélkül házról-házra járva, vándorolva szoktak végezni. Ilyen vándoriparok: a drótosok drótozó és foltozó munkája, a vándor ablakosok által végzett beüvegezés ablakba és képkeretbe, a vándor köszörűsök munkája, a vándor nap- és esernyőjavítók, a vándor üstfoltozók, és a vándor teknőváj ók munkája. 2. §. Vándoripart csak vándoripari engedély alapján lehet gyakorolni. Ilyen engedélyt csak az kaphat, aki magyar állampolgár, vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy 1921. évi július hó 26-ka óta állandóan Magyarország területén tartózkodik, a magyar állam­polgárság elnyerése (optálás, visszahonosítás stb.) érdekében az előírt lépéseket a jelen rendelet kihirdetése előtt megtette, huszon­negyedik életévét betöltötte, és az ország valamely községében állandó lakóhelye vau. Olyan egyéneknek, akik vándoripari foglalkozásban nevelked­tek (vándoriparosok gyermekei), amennyiben megélhetésükről más módon gondoskodni nem tudnak, az atyának, illetőleg a gyámnak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezése alapján a tizennyolcadik életév betöltése után is kiadható a vándoripari engedély, feltéve hogy egyébként az előbbi bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelnek. Nem adható vándoripari engedély, habár az első bekezdésben említett követelményekkel rendelkezik, annak: 1. aki gondnokság alatt áll; 2. akj ragályos vagy undorító betegségben szenved; 3. aki bírói vagy közigazgatási hatósági határozaton alapuló rendőri felügyelet alatt áll; 4. aki bűntett, az állam és a társadalom rendje ellen, a szemé­rem ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy akit ilyen bűntett vagy vétség miatt elítéltek, a jogerős bírói ítéletben megszabott szabadságvesztésbüntetés tartama, illetőleg a büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított három év alatt, továbbá akit csavargás vagy koldulás miatt két év

Next

/
Oldalképek
Tartalom