Rendeletek tára, 1925

Rendeletek - 130. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1925. évi 37.777/1924. számú rendelete, a vizitársulatoknál (öblözeteknél) és a m. kir. földmívelésügyi miniszteri tárca keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottaknak betegség esetére való segélyezéséről és baleset esetére való biztosításáról.

130. 37.777/1924. F. M.- sz. 389 igényt, ha a segélyezés lejárta után ugyanott, hol a segélyezést nyerte, legalább nyolc hétig munkában állott. Ellenben ha az alkalmazott az ezen rendelet szerint járó segélyt nem vette teljesen igénybe, és a segélyezés lejártától számí­tott négy hét alatt ugynabba a betegségbe visszaesik, az újabb segélyezés kezdetének időpontja az első megbetegedés napjától számítandó. 14. §. A vizitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal attól az alkalmazottól, aki őt betegség-színleléssel, vagy a segélyezésnek más módon jogosulatlanul történt igénybe­vételével megkárosította, az okozott kár megtérítését követelheti. Ha e kár megtérítését az alkalmazott felhívásra önszántából nem teljesíti, a vizitársulatnak (öblözetnek), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatalnak jogában áll az illető alkalmazott fizetéséből (keresményéből) vagy béréből, illetőleg a 2. §. szerint járó segélyből legfeljebb 25%-ot, s a temetkezési segélyből leg­feljebb 50%-ot mindaddig levonni és beszedni, amíg az okozott kár meg nem téríttetett. Ha valamely okból a kár megtérítésének ez a módja nem alkalmazható, vagy ezúton nem térült meg a teljes kár, úgy a kárkövetelést az erre hivatott bíróságnál, az 1899 : XIX és az 1900 : XXVIII. t.-c. hatálya alá tartozó mun­kásoknál pedig az ezen törvények szerint illetékes királyi bíró­ságnál, vagy közigazgatási hatóságnál (1907 : XLV. t.-c. 62. §.) lehet megfelelőleg érvényesíteni. 15. §. Az alkalmazottnak az őt alkalmazó vizitársulat (öblö­zet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatallal szemben betegségéből kifolyólag a jelen rendelet értelmében fennálló igényei át nem ruházhatók, le nem foglalhatók, és azokkal szemben beszá­mításnak helye nincs. Minden oly intézkedés vagy jogügylet, mellyel az alkalmazott e rendelet értelmében neki járó segélyezés­ről egészen vagy részben lemond, érvénytelen. 16. §. Ha az alkalmazottat betegségéből kifolyólag mással szemben kártérítési követelés illeti meg, ez a követelés a nyújtott segélyek erejéig a segélyt nyújtó vizitársulatra (öblözetre), illető­leg munkáltató (munkát vezető) hivatalra száll át. 17. §. A betegség esetére segélyezésre jogosultaknak és a nyújtott segélyeknek nyilvántartását a vizitársulatok (öblözetek), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatalok vezetik. Ha valamely alkalmazott megbetegszik, részére az orvoshoz és gyógyszertárhoz szükséges igazolványt a vizitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal erre felhatalmazott közege késedelem nélkül kiállítani köteles. Ha a segélyezés mértékére nézve vitás kérdés állana elő, az alkalmazottnak, valamint az illetékes hatóságnak kívánságára köteles a vizitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal*a pénztári naplókivonatnak, a fizetési kimutatás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom