Rendeletek tára, 1925

Rendeletek - 130. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1925. évi 37.777/1924. számú rendelete, a vizitársulatoknál (öblözeteknél) és a m. kir. földmívelésügyi miniszteri tárca keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottaknak betegség esetére való segélyezéséről és baleset esetére való biztosításáról.

130. 37.777/1924. F. M. sz. 385 liter tejben. Ha a tej természetben ki nem szolgáltatható, úgy naponkint helyette 3.500 (Háromezerötszáz) korona szoptatási készpénzsegély jár. 8. Az alkalmazott elhalálozása esetében temetkezési segélyt (7. §.), és pedig oly összegben, amely az alkalmazott átlagos fizetése egy napra eső részének, illetőleg napibérének, szakmánymunkásnál pedig egy napra eső átlagos keresményének harmincszorosát teszi ki. A temetkezési segély összege megállapításánál a fizetésbe nem számítható be a lakpénz, a napidíj/és az útiátalány, építési pótdíj, valamint hasonló illetmények, végül az igénybe vett, természetben nyújtott járandóságok értéke. Az e szakaszban megszabott segélyeket az arra jogosultaknak a vizitársulatok (öblözetek), illetőleg a munkáltató (munkát vezető) hivatalok pénztára szolgáltatja ki. 3. §. Annak az alkalmazottnak, aki az érvényben lévő szolgálati szabályzatok rendelkezéseinél fogva, vagy más okból betegség esetén is megkapja fizetését vagy bérét, táppénz, terhességi és gyermekágyi segély nem jár arra az időre, amíg fizetése vagy bére élvezetében marad. Az, aki terhességi vagy gyermekágyi segélyre jogosult, ezeket a segélyeket nem kapja meg azokra a napokra, amelyeken munkabér fejében munkát végez. Nem állandóan alkalmazott nő terhességi, gyermekágyi és szoptatási segélyre csak abban az esetben tarthat igényt, ha a lebetegedést megelőző egy év alatt legalább hat hónapig volt ugyanannál a munkaadónál alkalmazva. Ugyanez a rendelkezés alkalmazandó a női családtag (feleség) terhességi és gyermekágyi segélyre való igényjogosultsága megállapításánál a nem állandó alkalmazásban álló egyén alkalmazási ideje alapján. Az előbbi §. 8. pontjában megállapított temetkezési segély oly alkalmazott után, akinek hozzátartozói az érvényben álló szabályzatok értelmében is igényelhetnek e címen segélyt, csak akkor nyújtandó, ha a szabályzat szerint járó segély az e rendeletben megállapítottnál kisebb, lenne és ebben az esetben is csak a különbözet erejéig. 4. §. Táppénzre nem tarthat igényt az az alkalmazott, aki a betegséget szándékosan okozta. A táppénz, valamint a terhességi és gyermekágyi segély elvonható abban az esetben is, ha a beteg alkalmazott, illetőleg hozzátartozója az orvos utasításainak szándékosan nem tesz eleget, illetve a segélyezésre kötelezett vizitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal által az orvos javaslata alapján előírt gyógytényezőt jogos indok nélkül igénybe nem veszi és ezzel gyógyulását késlelteti. Ez a rendelkezés műtéti kényszert nem foglal magában. Végül elvonható a táppénz, valamint a terhességi és gyermekMagy. Rend. Tára, 1925. I-XII. L 25