Rendeletek tára, 1924
Rendeletek - 151. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1924. évi 62.000. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.
151. 62.000/1924. F. M. sz. 63Î olyan elnevezés alatt és csak olyan jelzéssel hozhatók forgalomba, amely kifejezetten és világosan feltünteti, hogy gyümölcsborból készültek, pl. »Gyümölcsbor-pezsgő« vagy »Pezsgő-almabor«, »Habzó-gyümölcsbor« stb. Ezek az elnevezések a palack címlapján ugyanolyan módon tüntetendők fel, amint azt e szakasz harmadik és negyedik bekezdése a habzóborra nézve előírja. Az árjegyzékben, vendéglői étlapokon stb. ezeket az italokat mindig ugyanezen elnevezésekkel kell feltüntetni. Hamisított borból pezsgőt vagy habzóbort készíteni tilos. A magyar szent korona országának területén csak olyan pezsgőt és habzóbort szabad forgalomba hozni, amelynek címlapján és dugójáá az illető gyáros neve és a gyártás helye fel van tüntetve. Ellenkező esetben — a törvény 43. §-ának 1. pontja szerint alkalmazandó büntetésen felül — az illető pezsgő vagy habzóbor elkobzandó, és csak közvetlen fogyasztás céljaira értékesítendő, a befolyó pénzösszeget pedig a törvény 49. §-ában megjelölt célra kell fordítani. 56. §. Borpárlat. A törvény 34. §-a különbséget tesz borpárlat, és borpárlat mint szeszesital között. A borpárlat alatt érti a törvény a bornak lepárlása útján előálló szeszes folyadékot. Ez a borból keletkező, alkoholt különböző térfogatszázalékban tartalmazó folyadék bor lepárlása útján készíthető, és ehhez semmiféle idegen anyagot hozzáadni nem szabad. A törvény idézett §-ának második bekezdése szerint a borkezelésnél (T. 2. §. 3. pont), a tipusbor-készítésnél a bor szesztartalmának emelésére (T. 6. §-a) a tokajhegyaljai aszú és szamorodni borok kezelésénél (T. 20. §-a), valamint a csemegebor készítésénél (T. 31. §-a) felhasználni kívánt ilyen borpárlat azonban kell hogy legalább 70 térfogatszázalékos legyen. A nem eléggé finomított friss borpárlat, még ha 70 hektoliterfokos is, a benne lévő kozmaolajok előtérbenyomulása miatt kellemetlen szagú és ízű, ami csak hosszabb aszokolás, érlelés után tűnik el. Azért célszerűbb érettebb, minél magasabb fokú borpárlatot alkalmazni. A törvény épen ezért a idézett szakaszok rendelkezései értelmében használható párlatnak csak legalsó szeszfokhatárát állapítja meg. A borpárlat, mint szeszes folyadék mellett megkülönbözteti a törvény a fogyasztás céljait szolgáló borpárlatot, mint szeszesitalt (cognacot). Ez alatt értendő minden olyan szeszesital, amely bármely néven is forgalomba hozva (Magyar Konyak, Brandy, Borláng, Borfia, Borlelke, Bortüze, Vinigis stb.) jellegénél fogva az eddig »Cognac« néven ismert szeszesitalnak felel meg. Ilyen ital kizárólag borpárlatnak, mint nyersanyagnak kellő érlelése, esetleg megfelelő ízesítők (ingredienciák) hozzáadása útján készül, és az ez által keletkező zamatanyagokat kellő mennyiségben tartalmazza (T. 34. §-ának harmadik bekezdése).