Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 151. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1924. évi 62.000. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

151. 62.000/1024. F M. sz. 619 megnevezése mellett (pl. Otelló borral kevert vörösbor, vagy Delaware borral házasított fehér asztali bor). 28. §. Külföldi borok. A törvény rendelkezései irányadók arra a mustra, borra, törkölyborra, gyümölcsborra, gyógyborra, pezsgőre és habzóborra, valamint borpárlatra, illetőleg ezek olyan hamisítványaira is, amelyek külföldről hozatnak be a magyar állam területére, mert az egyenlő elbánás elve nem engedi meg, hogy olyan italok, amelyeknek előállítása nálunk tiltva van, más államokból kerüljenek hozzánk forgalomba, illetőleg a külföldi származású italok a hazai termékeknél kedvezőbb elbánásban vagy enyhébb elbírálásban részesüljenek. Másrészt azonban indokolt, hogy bizonyos kiváló külföldi csemegeborok az illető országból hazánkba is behozhatok, illetőleg itt forgalomba hozhatók legyenek, még akkor is, ha előállításuk az illető országban szokásos oly eljárás szerint történt, amely nálunk nincs megengedve (T. 13. §.). A törvény 13. §-a azonban világosan előírja, hogy e tekintetben csakis olyan erős vagy édes külföldi csemegeborokra nézve tesz kivételt, amelyek egyes bortermő országok különlegességei, s a világpiacon már eddig is mint ilyenek szerepeltek, s amelyeknek előállítása az illető külföldi államban meg van engedve (pl. sherry, malaga, madeira, marsala, portborok stb.). Amennyiben ezen külföldi csemegeborok készítéséhez az illető külföldi országban a szesz, vagy esetleg ott szokásos más anyagok használata is meg van engedve, ez azok behozatalának s itteni forgalombahozatalának akadályául nem szolgálhat, hacsak alkaholtartalmuk a 22.5 térfogatszázalékot nem haladja meg. Az említett külföldi csemegeborokat a magyar szent korona országának területén csak a származásuknak és minőségüknek megfelelő elnevezés alatt szabad forgalomba hozni, s készletbentartásuk is csak a megfelelő elnevezésnek, illetve megjelölésnek, a bort tartalmazó palackon vagy más edényen való feltüntetése mellett szabad (T. 13. §.). Mindezekből nyilvánvaló, hogy a törvény csakis az illető bortermő országok valódi borkülönlegességeinek kíván védelmet nyújtani, nem pedig azok utánzatainak, mert valamint ilyen utánzatokat a törvény szerint a magyar állam területén nem szabad előállítani, úgy természetesen nem élvezhetik ezt a védelmet az illető boroknak más országban előállított utánzatai sem. Külföldi édes vagy szeszezett csemegebort hazai termésű borral házasítani, továbbá egyéb külföldi borral házasított hazai termésű bort hazai bor gyanánt forgalomba hozni tilos. 29. §. Borhamisításra szolgáló anyagok árusítása. A törvény 14. §-a szerint olyan anyagokat, amelyek használata a törvény rendelkezései alá eső italok előállításához vagy kezeléséhez nincs megengedve, erre a célra forgalomba hozni is tilos. Egyébként azonban, amennyiben ezen anyagok más célra használhatók, hir-