Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 151. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1924. évi 62.000. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

151. 62.000/1924. F. M. sz. 615 A tulajdonos a párlási célra szolgáló szeszezett borról állandó részletes nyilvántartást (kinek, mikor, hová, milyen és mennyi párlási célra szolgáló bor küldetett el), a tároló pince vagy raktár felelős vezetője, illetőleg tulajdonosa pedig anyagbevételi és kiadási jegyzéket (mikor, honnan, kitől, milyen hordókban, mennyi párlási célra szolgáló bor érkezett vagy kinek adatott ki) köteles vezetni. .21. §. Borkezelésnél tiltott anyagok. A törvény 7. §-a szerint a T. 2., 3., 5. és 6. §-a értelmében megengedett anyagokon kívül bármely más anyagot a musthoz vagy borhoz hozzáadni, vagy kezelésükhöz használni, habár a törvény 7. §-ában nincs is felsorolva, tilos. A törvény e szakasza csak példaképen sorolja fel a tiltott anyagokat. 22. §. Forgalombahozatal. Bor, must, csemegebor, aszúbor, pezsgő, habzóbor, törkölybor, borpárlat és gyümölcsbor néven csakis a törvényben megállapított kellékeknek megfelelő és egészséges állapotban levő italt szabad forgalomba hozni (T. 8. §-a). A forgalombahozatal alatt nemcsak az árú eladását, hanem visszteherrel vagy e nélkül történő bármely elidegenítését, továbbá az erre irányuló hirdetést, ajánlást vagy más kínálatot, vagy mindezek közvetítését is érteni kell (T. 15. §-a). 23. §. A borok elnevezése és megjelölése. A törvény 9. §-a szerint bort vagy mustot csak arra a borvidékre, helységre, bortermő helyre, oly szőlőfajtára, borminőségre s annak a termelőnek nevére vagy pincéjére utaló elnevezéssel és megjelöléssel szabad forgalomba hozni, amely a bor (vagy must) valóságos származásának, jellegének és előállítási módjának megfelel. A törvény ezen rendelkezései szerint senki sem köteles a bort sem a borvidék vagy termelési hely, sem a szőlőfajta, sem a termelő megnevezésével hozni forgalomba, hanem egyszerűen általános elnevezéseket használhat, mint például fehérbor, asztali bor, pecsenyebor, vörösbor stb., ha .azonban a bor származását fel akarja tüntetni, akkor csakis olyan elnevezést használhat, amely tényleg megfelel a bor származásának. Ez esetben tehát csak annak a borvidéknek vagy bortermő helynek (hegynek) a nevét használhatja, ahol a bor valósággal termett, s ha szőlőfajta szerint akarja a bort elnevezni (például Furmint, Bakator, Leányka stb.), akkor csak a szerint a szőlőfajta szerint nevezheti a bort, amelyből az tényleg szüreteltetett. 24. §. Házasított borok elnevezése és megjelölése. Az ugyanazon borvidéken termett borokból házasított borokat az illető borvidékről elnevezni szabad, azonban valamely szőlőfajtáról (jellegzetes borfajtáról) csak abban az esetben, ha a házasított borok mindegyike ugyanolyan fajtájú szőlőből származik. Különböző borvidékeken termett borokkal (vagy mustokkal) házasitott borok (vagy mustok) csupán általános elnevezéssel (pl.