Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 140. A m. kir. belügyminiszter 1924. évi 251.818. számú körrendelete, a hősi emlékek felállításának lebonyolításáról. - 141. A m. kir. belügyminiszter 1924. évi 7.600. eln. számú rendelete, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló 1924 : XXVI. t.-cikk végrehajtásáról.

141. 7.600/1924. B. M. ein. sz. 545 hogy az egyes lajstromok minő sorrenben következnek a szavazólapon, és hogy a szavazás miként történik. Ezután a választó a mellékszobába, vagy elrekesztettfülkébe megy. ahol azt a lajstromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon a lajstrom fölött levő négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Innen visszamegy a küldöttséghez és a szavazólapot tartalmazó borítékot, valamint az irónt átadja az elnöknek. Az elnök a szavazólapot tartalmazó borítékokat felbontatlanul és úgy, hogy a küldöttség minden tagja szemmel tarthassa, azonnal az urnába helyezi. Az a választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy azt a lajstromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezűleg helyezze a borítékba és azt az elnöknek átadja, kísérő segítségével élhet. A mellékszobában vagy elrekesztett fülkében az alatt, amíg a szavazó ott van, a szavazón és az előző bekezdésben említett kísérőn kívül senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet és be nem tekinthet. Csak elkerülhetetlen szükség esetében léphet be oda az elnök, vagy az ő engedélyével más személy. Azt a választót, aki a mellékszobában vagy elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapon a lajstrom megjelölésére és a szavazólapnak a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengetyűszóval vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát a figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki, és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ily módon egyelőre elesett választó újabb szavazásra csak a szavazási idő utolsó órájában (49. §.) jeleritkezhetik. Azt a szavazólapot, amelyet a választó ismertetőjellel ellátott borítékban, vagy nem a hivatalos borítékban akar leadni, továbbá annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhívására nem megy a mellékszobába vagy elrekesztett fülkébe, az az elnök nem fogadhatja el. 5. A szavazás időtartama, befejezése és a szavazatok összeszámítása. 48. §. A szavazás minden szavazatszedő küldöttségnél két napig tart. A választás napján este 8 órakor a szavazást meg kell szakítani, és a következő napon reggel 8 órakor kell folytatni. Az első napi szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszedő küldöttség tagjai és a jelenlevő bizalmi egyének mindannyian aláírnak. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, hogy a szavazatszedő küldöttségnek összesen hány hivatalos szavazólap küldetett meg, továbbá hogy az első napi szavazásnál mennyi szavazólap maradt felhasználatlanul. Magy. Rend. Tára, 1924. 1—

XII. f. 35