Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 39. A m. kir. minisztérium 1924. évi 5.000. M. E. számú rendelete, az állami és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és államrendőrség tagjai illetményeinek újabb szabályozásáról.

122 39. 5.000/1924. M. E. sz. fokozatban töltött három év után történik. Azok a jelenleg érvényben álló rendelkezések, amelyek meghatározzák, hogy a magasabb fizetési fokozatba való előlépés szempontjából milyen szolgálati időt lehet figyelembe venni, továbbra is érvényben maradnak azzal az eltéréssel, hogy a vármegyei törvényhatósági szolgálatban töltött időt az állami szolgálatba való átvétel esetén a magasabb fizetési fokozatba való előlépés szempontjából szintén be lehet számítani. 4. Az egyetemi és műegyetemi nyilvános rendes tanárok, valamint az állatorvosi főiskolának rendes tanárai, az 1924. évi július hó l-jétől kezdve, a jelen rendelethez mellékelt 2. számú kimutatás szerint megállapított fizetést kapják. A fizetések megállapításánál az egyetemi (műegyetemi) nyilvános rendes tanári minőségben eltöltött szolgálati időn felül azt az időt is számításba kell venni, amely az illető egyetemi (műegyetemi) nyilvános rendes tanárrá való kineveztetése alkalmával, az 1923. évi július hó 1-je előtt érvényben volt rendelkezések szerint, a korpótlék szempontjából figyelembe vétetett. Azt, hogy az 1923. évi július hó 1-je utáni időpontban kinevezett egyetemi (műegyetemi) nyilvános rendes tanároknál az egyetemi rendes tanári fizetés megállapítása szempontjából akár a közszolgálatban, akár a szabad pályán eltöltött időből milyen időt lehet figyelembe venni, esetről-esetre a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg. A második és harmadik bekezdésben foglalt rendelkezések az állatorvosi főiskola rendes tanáraira értelemszerű alkalmazást nyernek. 5. Az illetmények tekintetében az 1920 : XX. törvénycikk hatálya alá tartozó ltir. ítélŐbírákkal és kir. ügyészekkel egyenlő elbírálás alá esnek a Kúria elnöki tanácsosa, a kir. ítélőtáblai elnöki titkárok, az 1920 : XXXVI. törvénycikk alapján szervezett Országos Földbirtokrendező Bíróságnak elnöke, másodelnöke és tanácselnökei, a m. kir. szabadalmi bíróságnak az 1921 : XXIV. törvénycikk értelmében az ítélőbírák és ügyészek státusába sorozott elnöke, alelnökei és bírái, az 1921 : XXXI. törvénycikk 2. §-a értelmében külön szervezett munkásbiztosítási bíróságnak elnöke és bírái, és az 1921 : XXXI. törvénycikk 3. §-a alapján létesített kir. munkásbiztosítási felsőbíróságnak elnöke, tanácselnökei és bírái. 6. A főispánok és Budapest székesfőváros főpolgármestere a IV. fizetési osztályba tartoznak. 7. A bírósági titkárok a VIII., a bírósági jegyzők a IX., a bírósági joggyakornokok — a szolgálati viszonyukra nézve fennálló szabályok érintetlenül hagyásával — a X. fizetési osztályba tartoznak. 8. A posta, távírda és távbeszélő vezérigazgatója az állami rendszerű III. fizetési osztályba tartozik.