Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 38. A m. kir. minisztérium 1924. évi 4.900. M. E. számú rendelete, a betegségi és a balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló 5.400/1919. M. E. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról.

38. 4.900/1924. M. E. sz. 117 Azt, hogy az Országos Munkásbiztosító Pénztár saját bévételeiből fedezendő igazgatási költség a pénztár betegségi és baleseti biztosítási számláját milyen arányban terheli, a két biztosítási ág javára teljesített igazgatási tevékenység kölcsönös arányához képest az Országos Munkásbiztosító Pénztár a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyásával állapítja meg* A betegségi biztosítási számlát terhelő folyó igazgatási szükséglet fedezése céljából az Országos Munkásbiztosító Pénztár betegségi biztosítási helyi szervei járulékelőírásának a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter által rendelettel megállapított hányada az Országos Munkásbiztosító Pénztárt illeti. A helyi szervek a járulékelőírási időszakonkint előírt betegségi biztosítási járulékösszegnek említett hányadát az előírási időszakot követő hónap nyolcadik napjáig az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak beszolgáltatni tartoznak. A beszolgáltatott összegeknek az igazgatási költség zárószámadásszerűen netán fel nem használt részét a betegségi biztosítás egyéb szükségleteire kell fordítani. 18. §. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmaztatok, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. törvénycikk 2. §-ában említett pénzügyi tervezetban megállapított időtartamra az Országos Munkásbiztosító Pénztár, a kerületi munkásbiztosító pénztárak és a magánegyesületi betegsegelyző pénztárak alkalmazottainak létszámát rendeleti úton megállapítandó mértékben csökkenthesse, és a létszámcsökkentés következtében elbocsátandó alkalmazottak jogviszonyát szolgálati szabályzat vagy szolgálati szerződés alapján, avagy egyéb módon szerzett jogigényeikre való tekintet nélkül, rendelettel szabályozza. 19. §. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a kerületi munkásbiztosító pénztárak számát, területét és székhelyét az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatóságának meghallgatásával rendeletlieg módosíthatja, és a módosítás netáni vagyonjogi és egyéb következményeit rendelettel megállapíthatja. 20. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hatvanezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki betegség esetére biztosított alkalmazottja számára az 1. §-ban említett munkaadói igazolványt jogellenesen ki nem állítja, vagy nem a törvényes szabályok szerint állítja ki, vagy abba a valóságnak meg nem felelő adatokat vesz fel. 21. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, tizenöt napig terjedhető elzárással és százhúszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki az 1. §-ban említett munkaadói igazolványt arra nem jogosult személy részére állítja ki. 22. §. Az 1907 : XIX. t.-c. 190. §-ának d) pontja értelmében