Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 303. A m. kir. pénzügyminiszter 1924 évi 5.004. P. M. számú rendelete az illetékegyenértéknek az 1924—1930. évekre való új kivetéséről.

1276 303. 5.004/1924. P. M. sz. kivetett házadó alapjául szolgált haszonérték (esetleg nyers ház- l bérjövedelem) aranykorona értékének 8%-ánál többet fizetett be. 10. §. (1) Az adóévben beszedett bérösszeg vagy a 9. §. értelmében annak tekintendő haszonérték aranykorona értékének 8%-át 20-szal maradék nélkül osztható aranyfilléres összegre kell mindig lefelé kikerekíteni,és így kell az adóévre kivetett illetékegyenértékkel összehasonlítani. (2) A beszedett bérösszeget, amennyiben az nem aranykorona értékben volt megállapítva, a bérfizetés esedékességének idejében fennállott értékviszony szerint kell aranykorona értékre átszámítani. IV- Mentességek. 11. §. (1) Az aranykorona alapon kivetendő illetékegyenértékre nézve az 1920 : XXXIV. t.-c. 122. §. (1) bek. 2. pontjában a ,,2.400 K-t meg nem halad" szavak helyébe a ,,800 aranykoronát meg nem halad" szavak teendők. (2) Az 1920: XXXIV. t.-c. 122. §. (2) bekezdésében felsorolt alapítványok, intézetek, egyletek és szerzetes rendek, országos tudományos intézetek és köztanintézetek házadó alá eső ingatlanaira nézve a 7—10. §-okat úgy kell alkalmazni, hogy az adóévre eső illetékegyenérték az adóévben beszedett bérösszeg vagy annak tekintendő haszonérték l*6%-át meg ne haladja. V. Vegyes rendelkezések. 12. §. Az aranykorona alapon, kivetett illetékegyenérték törlésére, visszatérítésére, betudására és befizetésére, valamint a szabályszerű fizetési határidő elmulasztása esetében járó késedelmi kamatra, és végül az 1923. év végével fennmaradt hátralékok átvezetésére az illetékeknek aranykorona alapon való kiszabásáról és levonásáról szóló 1924. évi 5.001. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet 13., 14., 16., 19., 20. és 21. §-ait megfelelően alkalmazni kell. 13. §. Birtokon belül beadott fellebbezés esetében az 1920 : XXXIV. törvénycikk alapján 1921. évi január hó 1-től kezdve jogerősen kivetett illetékegyenértéket kell — az 1920. évi decemberi értékviszony (1 : 87) szerint aranykorona értékre átszámítva — befizetni mindaddig, amíg a másodfokú határozat meg nem hozatott, de csak akkor, öt az újonnan kivetett illetékegyenérték nem kisebb. Ha az újonnan kivetett illetékegyenérték kisebb, fellebbezésnek csak birtokon kívül van helye. 14. §. Ahol ez a rendelet adóhivatalt említ, Budapesten adóhivatal helyett a központi díj- és illetékkiszabási hivatalt kell érteni. VI. Életbelépés. 15. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapesten, 1924. évi július hó 31-én. Dr. báró Korányi Frigyes s. k. m. kin pénzügyminiszter.