Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 257. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1924. évi 92.500. számú rendelete, a munkaadói igazolványokról.

(Â munkaadói igazolvány hátlapja.) Figyelmeztetés. 1. A munkaadó köteles betegség esetére biztosított alkalmazottjának, — valahányszor az, vagy igényjogosult családtagja a betegségi biztosítási segélyezést igénybevenni kívánja, — igazolványt (munkaadói igazolványt) adni, amely a segélyezési igény jogosultság megállapításához szükséges adatokat tartalmazza (4.900/1924. M. E. számú rendelet 1. §-a). 2. A munkaadói igazolványt a munkaadó esak oly személy számára szolgáltathatja ki, illetőleg csak oly személy számára köteles kiszolgáltatni, aki az igazolvány kiállításának időpontjában alkalmazásában áll, vagy aki alkalmazásából kilépett ugyan, azonban a kilépésnek és az igazolvány kiállításának időpontja között hat hétnél hosszabb idő nem telt el, feltéve, hogy a biztosított a munkaadó legjobb tudomása szerint időközben másutt alkalmazásban nem állott, vagy önálló kereseti foglalkozást nem űzött (92.500/1924. N. M. M. számú rendelet 1. §-a). 3. A munkaadói igazolvány minden egyes rovatát pontosan, legjobb tudomása szerint köteles kitölteni. Az alkalmazott születési évére és helyére, családi állapotára, úgyszintén lakására vonatkozó rovatokat, ha a munkaadó a vonatkozó adatok valódiságáról okmányok alapján, vagy más hiteles módon meg nem győződhetett, az alkalmazott bemondása alapján kell kitölteni. Ebben az esetben azonban az illető rovatba az adat után az „állítólag" szót kell zárójelek között bejegyezni (pl. 5.) Családi állapota : nős (állítólag). Ott, ahol a nyomtatvány a feleletet vagylagos formában részben vagy egészen már magában foglalja, a meg nem felelő Igen. 1924. évi augusztus hó 15-én. kitételt áthúzással törölni kell (pl. 8.) Kilépett-e munkaadó alkalmazásából & ha igen, mikor?—' TTcm '""' (92.500/1924. N. M. M. számú rendelet 3. §-a.) 4. Az igazolványi űrlapot a pénztár a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter által megállapított áron bocsátja a munkaadó rendelkezésére (4.900/1924. M. E. számú rendelet 1. §-a). 5. Az a munkaadó, aki a munkaadói igazolvány kiállításánál oly mulasztást vagy visszaélést követ el, amely a pénztár megkárosítására vezet, az okozott kárt a pénztárnak az alkalmazottól való megtérítési igény nélkül megfizetni tartozik. Ily esetben az alkalmazott béréből (fizetéséből) való levonásnak helye nincs (4.900/1924. M. E. számú rendelet 1. §-a). Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hatvanezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki betegség esetére biztosított alkalmazottja számára a munkaadói igazolványt jogellenesen ki nem állítja, vagy nem a törvényes szabályok szerint állítja ki, vagy abba a valóságnak meg nem felelő adatokat vesz fel (4.900/1924. M. E. számú rendelet 20. §-a). 7. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással és százhúszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki a munkaadói igazolványt arra nem jogosult személy részére állítja ki (4.900/1924. M. E. számú rendelet 21. §-a).