Rendeletek tára, 1923

Rendeletek - 5. A m. kir. minisztérium 1923. évi 186. M. E. számú rendelete, az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezéséről szóló 1913 : XLIII. t.-c. tárgyában kibocsátott 5.351/1913. M. E. számú rendelet további kiegészitéséről. - 6. A m. kir. minisztérium 1923. évi 950. M. E. számú rendelete, az aranyban teljesítendő fizetésekről.

6. 950/1923. M. E. sz. *27 sokról szóló 1922 : XVII. t.-c. 22. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• Kereskedelmi ügyleten, váltón vagy más magánjogi címen alapuló oly pénztartozásokat, amelyeket valóságban aranyban vagy külföldi aranyértékben (belföldi vagy külföldi aranyérmékben) kellene teljesíteni, ha a jelen rendelet életbelépése előtt keletkeztek, még ha egészen vagy részben a jelen rendelet életbelépése után járnak is le, bármely törvényes fizetési eszközzel lehet teljesíteni ; az átszámításra a tényleges fizetés napját megelőző napon a budapesti tőzsdén jegyzett záró árfolyamoknak, illetőleg a Devizaközpont részéről közzétett árfolyamoknak (pénz és árú) átlaga, ilyen árfolyamok hiányában pedig a piaci ár irányadó. A már teljesített' ügyletet, illetőleg az ügyletnek már teljesített részét ez a rendelkezés nem érinti. 2. §. Ha az 1. §. rendelkezéseinek megfelelő teljesítés — tekintettel az ügylet kötése óta megváltozott gazdasági viszonyokra, a pénz értékében beállott eltolódásra, az adós vagyoni és kereseti viszonyaira — az adósra méltánytalan lenne, az adós kérheti, hogy a bíróság a pénztartozást, illetőleg annak még nem teljesített részét a méltányosságnak megfelelően leszállítsa. Különösen helye van a méltányos leszállításnak abban az esetben, ha az adós a kötelezettséget oly ellenszolgáltatás fejében vállalta, illetőleg a kötelezettségvállalás ellenében hozzá került értéket oly módon helyezte el vagy ruházta be, amely ellenszolgáltatás, érték vagy beruházás magyar koronában kifejezett értékében vagy egyáltalában, vagy csak aránytalanul csekély mórtékben emelkedett, avagy ha az ellenszolgáltatást időközben nagyobb mértékű gazdagodás nélkül továbbadta vagy felhasználta. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kötvényein és záloglevelein alapuló, az 1. §. rendelkezései alá eső tartozásokat illetőleg a kibocsátó vállalat azt is kérheti, hogy hátralévő tartozása tekintetében az átszámítási árfolyamot azoknak a bevételeknek figyelembevételével állapítsák meg, amelyeket a vállalat a kibocsátott kötvények — ideértve a zálogleveleket is — alapjául szolgáló követelések és értékek kamatozásából, illetőleg visszafizetéséből vagy bevételezéséből elér. Mind a vállalat, mind a kötvénybirtokosok közös képviseléje bármikor kérheti, hogy az ebben a tárgyban hozott határozatot a viszonyok változásával megfelelően módosítsák. Ha az adós helyzete indokolja, a bíróság 5 évig terjedhető fizetési halasztást engedhet, még pedig úgy, hogy ez a fizetési halasztás, ha a tartozás hátralévő részének koronaértéke az adós