Rendeletek tára, 1923

Rendeletek - 2. A m. kir. minisztérium 1923. évi 196. M. E. számú rendelete, a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről.

2. 196/1923. M. E. sz. 7 2. a biztosítási díj fizetésének és a biztosított (szerződő) egyéb kötelezettségei teljesítésének módozataira vonatkozó elvek megállapítása ; 3. az a feltétel és időpont, amelynek beálltával a vállalat felelőssége bekövetkezik ; 4. az a feltétel és időpont, amelynek bekövetkezése a vállalatot felelőssége alól mentesíti ; 5. a vállalatot a teljesítés esedékessége alkalmával terhelő kötelezettség terjedelmének, a teljesítés mikéntjének és időpontjának meghatározása; 6. a biztosítási szerződés teljes vagy részben való megszűnésének és a vállalat kötelezettségének megállapítása ily megszűnés esetében (érvénytelenítés, tőkésítés, visszavásárlás stb.), valamint az újból való érvénybehelyezés feltételei és módozatai ; 7. a biztosítottak nyereségrészesedésére vonatkozó jogoknak, kölcsönös biztosító társaságoknál ezenfelül az esetleges veszteségek viselésére vonatkozó kötelezettségeknek a megállapítása ; 8. a szerződésből eredő jogviták esetében való eljárás és bírói illetékesség; 9. a biztosítási szerződésből eredő jogok elévülése. A pénzügyminiszter az általános biztosítási feltételek tekintetében a jelen, valamint a 6. §-ban foglaltakon felül rendelettel még további követelményeket állapíthat meg. 6. §. Az életbiztosító vállalatok általános biztosítási feltételeinek a biztosítási szerződés megszűnésével kapcsolatosan előálló kötelezettségek tekintetében (5. §. 6. p.) a következő alapelveknek kell megfelelniük : 1. Kötvényeket, amelyek legalább három év óta vannak érvényben, vagy amelyekre három évi díj már teljesen befizettetett, a biztosító részéről teljesítendő ellenérték nélkül a díjfizetés abbanhagyása okából nem lehet érvényteleníteni. E rendelkezés alól a felügyelő hatóság kivételt engedélyezhet az olyan biztosítások tekintetében, amelyeknél a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be feltétlenül, és amelyeknél számottevő díjtartalék nincsen (pl. temporär haláleseti biztosítás stb.) 2. Az ellenérték állhat a biztosított (szerződő) választása szerint vagy a megállapítandó visszavásárlási összegből, vagy díjmentes (leszállított tőkeösszegről, illetőleg járadékról kiállított) kötvényből, vagy végül az eredeti összegű biztosításnak bizonyos időre való díjmentes meghosszabbításából. Azoknál a biztosításoknál, melyeknél a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be feltétlenül (pl. temporär haláleseti vagy tiszta elérési biztosítás stb.), a biztosítási vállalat elvileg kizárhatja a visszavásárlást. Ha a megszűnt biztosítás újból való érvénybehelyezésçnek