Rendeletek tára, 1923

Rendeletek - 66. A m. kir. belügyminiszter 1923. évi 252.955/1922. számú körrendelete, a helyhatósági háztartások egyensúlyának az 1923. évi átmeneti időszakban való megóvásáról.

66. 252.955/1922. B. M. sz. 367 19. §. Ez a rendelet 1924, évi január hó 1. napján lép hatályba. Ugyanezzel a nappal kezdődik 16. §. első bekezdésében felsorolt betegségi biztosító intézeteknek, úgyszintén a 18. §-ban megjelölt vasút betegségi biztosító intézetének működése. A m. kir. Posta, Távíró és Távbeszélő betegségi biztosító intézete működését 1924. évi február hó 1. napján kezdi meg. Az intézetek első alapszabályait a népjóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. Az első alapszabályok megállapításáig a betegségi bizto­sítási járulékok fizetésének, úgyszintén a betegségi segélyezés­nek módjára és mértékére az Országos Munkásbiztosító Pénztárra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az egyéb átmeneti rendel­kezéseket az összes intézetekre, vagy egyes intézetekre külön­külön, a népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg. 20. §. A munkásbiztosítási bíráskodásról szóló 1921 : XXXI. t.-cikknek a jelen rendelettel kapcsolatban szükséges végrehajtásá­ról az igazságügyminiszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg intézkedik. Egyebekben a jelen rendeletet a népjóléti és munkaügyi miniszter hajtja végre, aki az Országos Munkásbiztosító Pénztár alkalmazottainak és orvosainak nyugdíjintézetei tárgyában, a jelen rendelet következtében felmerülő szükséghez képest, rendelettel intézkedik. Budapesten, 1923. évi december hó 29-én. Dr. Vass József s. k. a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. 66. A m. kir. belügyminiszter 1923. évi 252.955/1922. számú körrendelete, a helyhatósági háztartások egyensúlyának az 1923. évi átmeneti idő­szakban való megóvásáról. A legutóbb alkotott és életbeléptetett adótörvények számos oly irányú rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyek a törvény­hatóságok ós községek háztartásában igénybevehető pótadókivetési jog érvényesítésére nézve lényegbe vágó kihatásokkal járnak, s ami által a korábbi jogállapot mélyreható változásokat szenvedett. A földadó kivetésének és ezzel kapcsolatos kérdéseknek újból való szabályozásáról szóló 1922 : XXII. t.-c. 7. §-a értelmé­ben a földbirtok után a helyhatósági adókat 1923. évi január hó I-től kezdődőleg a kivetést megelőző évi kataszteri tiszta jöve­delem kétszeres összege után kell kivetni ; a házadóról és a fény­űzési lakásadóról szóló 1922 : XXII. t.-c. 38. §-a a házadó alá tar­tozó épületek után az 1923. évi január hó 1. napjától kezdve kivetendő helyhatósági adók alapját a községek (városok) és vár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom