Rendeletek tára, 1923

Rendeletek - 64. A m. kir. minisztérium 1923. évi 8.759. M. E. számú rendelete, pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítés összegének megállapításáról. - 65. A m. kir. minisztérium 1923. évi 9.210. M. E. számú rendelete, a vasúti és hajózási vállalatok, úgyszintén a magyar királyi posta, távíró és távbeszélő alkalmazottainak betegségi és baleseti biztosításáról.

364 65. 9.210/1923. M. E. sz. . Kivétetnek a közforgalmú közúti vasutak, amelyek betegségi biztosító intézet felállítására nem kötelesek, erre azonban joguk van, ha vonalaik több község területén át vezetnek, vagy ha alkalmazottaiknak aránylag nagy száma a külön betegségi biztosító intézet felállítását indokolja. Kivételesen több közforgalmú vasút közös betegségi biztosító intézetet tarthat fenn, ha ez az érdekelt üzemeknek, illetőleg a biztosításra kötelezett munkavállalóknak érdekében van. Közúti vasút külön betegségi biztosító intézetének, úgyszintén több közforgalmi vasút közös betegségi biztosító intézetének felállítását a népjóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve engedélyezi. 10. §. A posta, távíró és távbeszélő a vele az 1. és 2. §-ban megjelölt jogviszonyban álló és biztosításra kötelezett munkavállalók részére, ideértve a postamestereket és a postamesteri hivatalok egyéb alkalmazottait is, külön betegségi biztosító intézetet állít fel. Az 1. §. harmadik bekezdésében megjelölt vállalatok biztosításra kötelezett munkavállalói részére Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet néven közös betegségi biztosító intézetet kell felállítani. 11. §. A 9. és 10. §-ban említett betegségi biztosító intézetek tagjaiknak betegségi kötelező biztosítását kizárólagosan látják el, és tagjaik a betegségi kötelező biztosítás más szervének, ideértve az 1921 : XL VI. t.-cikkel létesített Országos Tisztviselői Beteg segélyző Alapot is, tagjai nem lehetnek. Az intézetek egymástól és a kötelező biztosítás minden más intézményétől függetlenek és működésükben önállók, azonban feladataik teljesítésében egymást kölcsönösen támogatni és szükség esetében tagjaikat kölcsönösen segélyezni kötelesek. Az érdekelt betegségi biztosító intézetek megállapodása irányadó arra, hogy mennyiben követelheti az egyik intézet a másiktól annak a kiadásnak megtérítését, amelyet az utóbbi érdekében tett. Megegyezés hiányában csak a készkiadások megtérítése követelhető. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéseket a betegségi biztosító intézetek és az Országos Munkásbiztosító Pénztár és ennek helyi szervei között felmerülő esetekben is alkalmazni kell. Az intézetek, úgyszintén az Országos Munkásbiztosító Pénztár és helyi szervei tagjaik segélyezése céljából közös intézményeket létesíthetnek, és az orvosokkal, a gyógyszertárak tulaj donosaiva(bérlőivel), a szülésznőkkel, a gyógyintézetekkel és a gyógyfürdőkkel, úgyszintén a dologi szükségletek beszerzése végett lehetőleg közösen szerződnek. A népjóléti és munkaügyi miniszter a jelen §. alapján felmerülő kérdéseket rendelettel szabályozza.