Rendeletek tára, 1923

Rendeletek - 64. A m. kir. minisztérium 1923. évi 8.759. M. E. számú rendelete, pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítés összegének megállapításáról. - 65. A m. kir. minisztérium 1923. évi 9.210. M. E. számú rendelete, a vasúti és hajózási vállalatok, úgyszintén a magyar királyi posta, távíró és távbeszélő alkalmazottainak betegségi és baleseti biztosításáról.

65. 9.210/1923. M. E. sz. 361 1. §. A közforgalmú vasjutak üzemeiben, tekintet nélkül a hajtóerőre, gyáraikban és műhelyeikben, építkezéseikben és fenntartási munkáiknál. a postánál, távírónál, távbeszélőnél, továbbá a posta, távíró és távbeszélő vonalai építésénél és fenntartási munkáinál, a hajózási, kotró-, rév-, komp- és tutajozó vállalatoknál, e vállalatok gyáraiban és műhelyeiben, építkezéseinél és fenntartási munkáinál, munka

bérért szolgálatot teljesítő munkavállalók, tekintet nélkül "nemükre, korukra ^állampolgárságukra, valamint a munkabér (fizetés, illetmények stb.) összegére, betegségi és baleseti biztosításra kötelezettek. E kötelezettség a felsorolt gyárakra, műhelyekre és építkezésekre csak abban az esetben terjed ki, ha azok közvetlenül és kizárólag az illető vasút, illetőleg a posta, távíró és távbeszélő vagy a hajózási vállalatok üzemi céljait szolgá.'ják. A jelen rendelet alapján biztosításra kötelezettek a postamesterek és postai alkalmazottaik i«. A betegségi biztosítási kötelezettség nem terjed ki azokra, akik a felsorolt üzemekben csak mellékfoglalkozásképen dolgoznak. 2. §. Az 1. §. alá eső munkaadóknak nyugellátásban részesülő alkalmazottai, valamint alkalmazottaiknak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái betegségi biztosításra kötelezettek. Az árvák azonban csak abban az esetben esnek betegségi biztosítási kötelezettség alá, ha az elhalt után, akinek jogán nyugellátásban részesülnek, nyugellátást élvező özvegy nincs. Az előbbi bekezdésben megjelölt személyeknek a jelen §-on alapuló betegségi biztosítási kötelezertsége szünetel az alatt az idő alatt, amíg oly kereseti foglalkozást folytatnak, amelynek alapján betegségi biztosításra kötelezettek. A jelen §. első bekezdésében megjelölt személyekre a balesetbiztosítási kötelezettség nem terjed ki. 3. §. Az 1. és 2. §. értelmében betegségi biztosításra kötelezetteket betegség esetére a 9. és 10. §-ban megjelölt betegségi biztosító intézetek biztosítják ; baleset esetére pedig az 1. §-ban megjelölteket az Országos Munkásbiztosító Pénztár biztosítja. 4. §. Az 1. és 2. §. értelmében biztosításra kötelezettek biztosítási jogviszonyának keletkezésére és megszűnésére, az abból folyó jogokra és kötelezettségekre, valamint e jogok és kötelezettségek érvényesítésére, a kórházakkal és a gyógyintézetekkel, az orvosokkal, a gyógyszerészekkel és a szülésznőkkel való jogviszonyra, végül a felsorolt jogviszonyokra vonatkozó bírói és egyéb hatósági hatáskörre és eljárásra általában az 1907 : XIX. t.-cikkben és az 1921 : XXXI. t.-c-ben, úgyszintén az ezeket módosító és kiegészítő jogszabályokban megállapított rendelkezések nyernek alkalmazást. Az alapszabályok ezektől a rendelkezésektől eltéré•