Rendeletek tára, 1923
Rendeletek - 63. A m. kir. minisztérium 1923. évi 8.700. M. E. számú rendelete, az italmérési engedélyilletékeknek és szeszesital-forgalmi illetékeknek a községek (városok) részére való átengedéséről, az illetéktételeknek felemeléséről és a szóbanforgó illetékek kivetésének, beszedésének és könyvelésének újabb szabályozásáról.
63. 8.700/1923. M. E. sz. 357 — a szóbeli kihirdetéstől, illetőleg a „Kimutatás" útján történt értesítésétől számított 15 nap alatt — a V. U. 21. §-a V. pontjának 24. bekezdésében felsorolt kivételes eseteken kívül még abban az esetben is élhet fellebbezéssel, ha a bizottság a község (város) fellebbezése következtében az elsőfokúlag megállapított illetéket felemelte, vagyis magasabb mérvben állapította meg. A község (város) a felszólamlási bizottság határozata ellen — a fentemlített „Kimutatás" kézhezvételétől számított 15 nap alatt — csak abban az esetben élhet fellebbezéssel, ha a bizottság a határozat meghozatalánál a törvény ellenére járt el, vagy ha a bizottság az elsőfokúlag megállapított illetéket az érdekelt illetékköteles fellebbezése következtében leszállította, vagyis alacsonyabb mérvben állapította meg. A fellebbezéseket csakis írásban a pénzügyigazgatóságnál lehet benyújtani. 11. A pénzügyminiszter harmadfokú határozatáról a pénz(ügyigazgatóság az illetékköteleseket a község (város) elöljárósága adóhivatala) útján írásban értesíti. 12. A jogerősen megállapított illetékekre vonatkozó előírási rendeletet a pénzügyigazgatóság egy példányban összeállítva —a melléje rendelt számvevőséggel és az illetékes állampénztárral való közlés nélkül — az illetékes pénzügyőri biztosi kerület vezetőnek tudomásvétel és az anyakönyvben való feljegyzés végett azzal a meghagyással adja ki, hogy azt az illetékes pénzügyőri szakasz útján — az ezáltal is eszközlendő feljegyzés után — az érdekelt község (város) elöljáróságának (adóhivatalának) haladéktalanul küldje meg. Ezen előírási rendelet alapján a község (város) elöljárósága (adóhivatala) a jogerősen megállapított illetékeket az általa vezetendő anyakönyvben nyilvántartás céljából feljegyzi, ezt követőleg az illetékeket, a helyi viszonyoknak leginkább megfelelően, vagy a községi adófőkönyvben a községi pótadók között, vagy a V. TT. 24. §-ához csatolt 20. számú mintának megfelelően berendezendő külön főkönyvben, vagy pedig közvetlenül a községi, számadási főkönyvben előírja, s erről az érdekelt illetékköteleseket fizetési meghagyás útján értesíti. A korlátlan kimérők jogerősen megállapított illetékének az illetékminimum elérése céljából hivatalból történő felemelése esetében az érdekelt illetékköteleseket a felemelés mérvéről, valamint arról, hogy e felemelés ellen az 1921 : IV. t.-c. 22. §-a értelmében fellebbezésnek nincsen helye, az előző bekezdésben említett fizetési meghagyás keretében kell értesíteni. Az előírt illetékeknek a V. U. 23. §-ában felsorolt esetekben, vagy egyéb okokból szükségelt helyesbítésére, avagy azoknak az illetékköteles üzlet megszűnése következtében történő törlésére