Rendeletek tára, 1922

Rendeletek - 44. A m. kir. belügyminiszter 1922. évi 6.000. számú körrendelete, a gyülekezési jog szabályozásáról alkotott 11.004/1921. M. E. számú rendelet végrehajtásáról.

44. 6.000/1921 B. M. sz. 219 3. §. A kérelem elbírálásánál figyelemmel kell lenni a helyi közbiztonsági viszonyokra, és csak azok a gyűlések (gyülekezések) engedélyezhetők, amelyek e szempontokból sem aggályosak. A népgyűlés engedélyezésére irányuló kérelem teljesítését megtagadó véghatározat ellen, a közlést követő naptól számított 15 napon belül az ügyben elsőfokon eljárt rendőrhatóságnál Írásban előterjeszthető fokozatos fellebbvitelnek van helye. A kérelem megtagadásától minden egyes esetben jelentést kell tenni a vezetésem alatt álló minisztériumhoz. 4. §. Az engedélyezett politikai jellegű gyűlésen (gyülekezésen) az 1. §-ban emiitett illetékes rendőrhatóság vezetője, vagy az általa esetleg a fogalmazási szakhoz tartozó tisztviselők közül kirendelt képviselője mindvégig jelen lenni és annak törvényszerű s az engedélynek megfelelő lefolyását ellenőrizni, valamint a közbiztonságot és közrendet megóvni köteles. Ha a rendőrhatóság jelen levő képviselője azt észlelne, hogy a gyűlésen (gyülekezés) a bemutatott tárgysorozat nem tartatnék meg, vagy a gyűlés lefolyása a közrendbe, a büntető törvénykönyvbe vagy az állami és társa4almi rend hatályosabb védelméről alkotott 1921. évi III. törvénycikkbe ütköznék, valamint ha ott a hatóságok tekintélye ellen hacsak burkoltan is izgatás fordulna elő, a kiküldött rendőrhatósági tag a rendezőséget, illetőleg a szónokot a szabálytalanság megszüntetésére figyelmeztetni, esetleg a szót megvonni, ha pedig ezek az intézkedések a szabálytalanság megszüntetésére elegendők nem volnának, a gyűlést (gyülekezést) — szükség esetén karhatalom igénybe vétele mellett is feloszlatni köteles. A gyűlés lefolyásáról hozzám esetenkint részletes jelentést kell tenni. 5. §. Aki az e rendelet 1. §-a ellenére előzetes engedély nélkül gyűlést (gyülekezést) «sszehiv, rendez, rendezésénél vagy megtartásánál közreműködik, vagy aki ily gyűlésen (gyülekezésben) az engedély hiányát tudva részt vesz, vagy végül a hatóság által feloszlatott gyűlés (gyülekezés) esetleges folytatásában bármi módon részt vesz, kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, az 1912. évi LXIII. t.-c. 10. §-a alapján büntetendő. E kihágás miatt az eljárás, a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek a hatáskörébe tartozik.